A politikus úgy fogalmazott, Dél-Baranyában, Kelet-Békésben, Észak-Borsodban súlyos gazdasági és társadalmi feszültségek vannak, míg Budapest és Győr környéke sok tekintetben már elérte az uniós fejlettségi átlagot.
A fideszes országgyűlési képviselő saját választókörzetéről elmondta, Makó és Hódmezővásárhely térsége ellentmondásos terület. Vásárhelyen 6-7 százalékos, az országos átlag alatti az álláskeresők aránya, míg Makón és környezetében a legnagyobb a munkanélküliség a megyében. Az uniós források Magyarország bizonyos területein már nem hoznak jelentős változást, de Makón, Vásárhelyen és a térségben igen – hangsúlyozta a politikus.
A miniszter kitért arra is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezelt gazdaságfejlesztési források között 1200 milliárd forint a területi felosztású keret. Ebből Hódmezővásárhely – ha a választások után olyan tagokból tevődik össze a képviselő-testület, akik képesek jó programot felmutatni – akár 15 milliárd forinttal is részesedhet.
Lázár János rámutatott ugyanakkor, hogy mindez elsősorban lehetőség, amellyel a településeknek kell élniük. „Makón például az eddigi városvezetés programja tökéletesen alkalmatlan arra, hogy a település számára gazdasági fejlődést hozzon” – jelentette ki, hozzátéve, ha azt látja a minisztérium, hogy egy képviselő-testület nem rendelkezik értelmes gazdaságfejlesztési tervvel, akkor nincs pénz, nincs támogatás.
A politikus kifejtette, nincs garancia arra, hogy 2020 után az Európai Unió visszaosztási rendszereket működtet. Az uniós források ma jelentősek Magyarország fejlesztésében. „Ha kivonnánk a magyar gazdaságból azokat a pénzeket, amelyeket az elmúlt hét évben kaptunk, egészen kritikus lenne a helyzet. Tudni kell azt is, hogy ez nem az unió pénze, azzal arányos, amit befizetünk a közös kasszába, és amit a multinacionális vállalatok kivisznek az országból” – mondta.
Hozzátette: ez a rendszer 2020 után feltehetően már nem lesz fenntartható. Az ország azonban a következő hét évben jól jár, mert az agrár-, a fejlesztési vagy éppen a szociális támogatásokat tekintve sikeresen tárgyalt.
Lázár János szerint ahhoz, hogy az ország 2020 után is élvezhesse az uniós tagság előnyeit, erős gazdaságra van szüksége, amely versenyképes, exportra termel, jelentős munkaerőt köt le, és képes felhasználni a kutatásfejlesztés, az innováció eredményeit.
„Nem az uniós támogatásban kell elsősorban bíznunk, hanem erős gazdaságra kell támaszkodnunk. Az országnak kell erősnek lennie, nem élhet Brüsszel kegyelemkenyeréből” – hangsúlyozta a miniszter.
