Szembenézés és remény: a baloldal is emlékezett

Az Együtt–PM Szövetség a fővárosi Bem-szobornál, az LMP a második kerületi Mansfeld Péter téren tartott október 23-ai megemlékezést.

Az Együtt–PM megemlékezésén Szigetvári Viktor, a szövetség ügyvezető társelnöke közölte, hogy október 23-án országszerte nyolcvan-száz helyszínen koszorúznak önkormányzati képviselőik, független polgármesterként dolgozó párttagjaik.

Pataki Márton, az Együtt országos politikai tanácsának alelnöke elmondta, Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha felismeri, hogy minden baj forrása a szabadság hiánya. Pataki arról beszélt, hogy amelyik ország nem szabad, megállíthatatlanul halad a kudarc és az elszegényedés felé. Hozzátette: Magyarország még felemelheti önmagát, de csak akkor, ha kivívja saját szabadságát, ha nem engedi a mohó és igazságtalan hatalomnak, hogy milliók érvényesülését és életlehetőségét korlátozza.

„1956 arra tanít, hogy bátran tartsunk ki az elveink mellett, amikor nehéz döntés előtt állunk, akkor ne a könnyű, hanem a helyes utat válasszuk – hangsúlyozta. – Az igazságért harcolni általában nehéz és fájdalmas, az ’56-os ősök emléke mégis erre kötelez mindenkit, az igazi hősök az elnyomás idején születnek.”

Barabás Richárd tizenegyedik kerületi önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy a rendszerváltozás óta soha nem volt még ennyire velünk élő október 23-a, mert még soha nem volt „annyira totális a gátlástalan hatalom, mint ma” – fogalmazott.

Véleménye szerint október 23-a a szembenézésről is szól. „Nyíltan ki kell mondani – jelentette ki az önkormányzati képviselő –, hogy a baloldal ma válságban van, elvesztette az emberek bizalmát, nem mutat irányt, nem ad oltalmat. A baloldal történelmében egy korszak lezárult, a régi baloldal elhasználódott, megalkuvó és hazug politikusai elbuktak, és soha nem fogják legyőzni Orbán Viktor rendszerét.”

A megemlékezés befejezéseként a politikusok saját koszorújukat a Bem-szobor már koszorúkkal borított talapzata elé helyezték.

Az LMP szerint az 1956 októberében az ország szabadságáért harcolók bebizonyították, hogy a legreménytelenebb helyzetben is szembe lehet szállni a legfélelmetesebb hatalommal is.

Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke és frakcióvezetője október 23-ai megemlékezésükön a budapesti, második kerületi Mansfeld Péter téren úgy fogalmazott: a hatalom ma „kisstílű packázással” fenyíti az önszerveződéseket, ezért sokan egyéni menekülőutakat keresnek, és „úrrá lesz rajtuk az »úgyis mindegy«”.

A pártelnök szerint a reményvesztettséget meg kell akadályozni, ezért kell mindig emlékezni azokra, akik a tankokkal szemben, az akasztófa árnyékában is megszerveződtek a szabadságuk védelmében. Schiffer szólt arról is: ahogy 1956 után hiányzott annak a 176 ezer fiatalnak a tudása, aki elhagyta az országot, úgy most is figyelmeztetést jelentenek az elvándoroltak százezrei, akik „hazájuk fojtogató légköre” elől menekültek el.

„Gondolatainkban folyamatosan fel kell idéznünk nemcsak a hősök emlékét, hanem egy megújuló Magyarország álmát is ahhoz, hogy Magyarország ne egy reményvesztett, unokák nélküli ország legyen” – mondta az ellenzéki képviselő.

Az LMP rendezvényén mintegy ötvenen vettek részt a szemerkélő esőben. A párt szimpatizánsai a beszédek után egy-egy szál virágot helyeztek el Masnfeld Péter emlékműve előtt.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke szerint a liberálisok a szabadságot képviselik a Kádár-rendszerrel és azzal a paternalizmussal szemben, amely ma újra megfigyelhető a magyar politikában.

A független országgyűlési képviselő csütörtökön az MLP október 23-ai ünnepi megemlékezésén Budapesten, a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál azt mondta, 1956 számukra értékválasztás, történelmi orientáció, és a demokratikus ellenzék által az 1980-as évek végén megkezdett hagyományt folytatják azzal, hogy megemlékeznek 1956-ról a 301-es parcellánál.

Pomogáts Béla irodalomtörténész, 1956-os elítélt a megemlékezésen azt mondta, számot kell vetni azzal, hogy közös reményükből mennyi valósult meg. Hozzátette: 1989-ben a szabadság ünnepének tanúi voltak, de most ismét a csalódással, a szerepvesztés fájdalmával kell küzdeni.

Az 1956 után halálra ítélt későbbi SZDSZ-es, majd MSZP-s országgyűlési képviselő, Mécs Imre a Szolidaritás sajtótájékoztatójántitulálta diktatúránaka jelenlegi rendszert. A szakszervezet azért tiltakozik, mert nem tarthat demonstrációt este az Operaháznál, ahol a köztársasági elnök mond majd beszédet az állami ünnepségen. Emiatt a rendőrség már reggel lezárta az Andrássy út egy részét.

Az elmúlt négy évben messzebb kerültünk 1956 céljaitól, mint a rendszerváltás óta bármikor Kuncze Gábor szerint. Az SZDSZ egykori elnöke a Budai Liberális Klub ünnepségén mondott beszédet, a rendezvényen megjelent Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármester is, aki 12 pontban olvasta fel a liberálisok követeléseit, köztük a Magyarországot elítélő brüsszeli Tavares-jelentés valamennyi pontjának azonnali végrehajtását.