Ezek szerint valamennyi járásszékhelyen, és 19 MÁV állomáson is nyílik majd kormányablak – közölte Kovács Zoltán az önkormányzati vezetők részvételével megtartott tanácskozáson.
Hozzátette: ezzel párhuzamosan a jelenlegi 255 ügykörről 2000 ügykörre bővítenék a szolgáltatási területeket.
Mint elmondta: a területi közigazgatás átalakítása során egy ügyfélközpontúbb, költséghatékonyabb közigazgatás kialakítása volt a cél; ezt szolgálja a 177 járás létrehozása. Ezek mentén integrálják ugyanis az államigazgatási feladatok ellátását, így közelebb kerül az emberekhez az ügyintézés és csökken a bürokrácia – fűzte hozzá.
Szintén szükségesnek tartják az elektronikus közigazgatás fejlesztését annak érdekében, hogy a vállalkozások minél hamarabb az ügyfélkapun intézhessék az ügyeiket. Ez jótékony hatás gyakorolna a gazdaság fejlődésére – mondta Kovács Zoltán.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára arról szólt: az önkormányzati rendszer folyamatos átalakításának az a célja, hogy miközben erősödik a helyi közösségek önszervezése, mindez költséghatékonyan történjen. Felidézte, hogy a rendszerváltáskor a helyi demokratikus irányítás megteremtése kapta a fő hangsúlyt és a finanszírozási szempontokra kevésbé koncentráltak. Ennek igen súlyos költségvetési hatásai voltak, és igen hamar kiderült, hogy nem fenntartható a rendszer finanszírozása.
Ugyanakkor 2003 után drasztikusan megnőtt az önkormányzatok adósságállománya, és 2011-re olyan mértékűvé vált az eladósodás, hogy a települések működőképességét veszélyeztette. Ezért vállalta át az állam az adósságtömeget – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Úgy vélekedett: egy kistelepüléstől nem várható el, hogy térségben gondolkodjon, ezért vált állami feladattá a szakképzés, a középiskolai képzés szervezése, vagy a kórházak működtetése. Továbbá az általános iskolák működtetése is sokszor meghaladta a települések erejét és nem volt esély a köznevelés, közoktatás megújítására – mondta Pogácsás Tibor.
Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke az hangsúlyozta: az MJVSZ üdvözli azt az elképzelést, amely szerint az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani a kormány. Ugyanis korábban sok olyan beruházás valósult meg a településeken, amelyekről később kiderült, hogy fenntartásuk meghaladja az önkormányzat erejét – tette hozzá.
Közlése szerint a 23 megyei jogú város a magyar GDP 40 százalékát termeli meg, ezért beleszólást kérnek a fejlesztéspolitikai döntésekbe. Ennek érdekében – elképzeléseik szerint – olyan, úgynevezett pólusok mentén kellene felhasználni a forrásokat, amelyeket egy-egy megyei jogú város és az agglomerációjába tartozó települések alkotnak. Olyan fejlesztéseket érdemes támogatni, amelyek jövedelmet biztosítanak a helyben lakók számára és iparűzési adót produkálnak – mondta Kósa Lajos.
