Rétvári: Kereszténység nélkül Európára kudarc vár

Európaiságunk a kereszténység nélkül nem képzelhető el – fogalmazott az államtitkár.

Rétvári Bence szerint az egyes európai országokban élőknek lehet más a nyelvük, a történelmi hagyományuk vagy akár a konyhájuk, de ami közös bennük – például a gondolkodásmódjuk, a filozófiájuk –, az mind a keresztény, egyházi gyökerekből fakad. Európaiságunk a kereszténység nélkül nem képzelhető el – fogalmazott. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az államnak tisztelnie kell a családokat, így nem lehet feladata, hogy különböző jogszabályokkal átírja a család hagyományos fogalmát, amely több tízezer éve is ugyanaz volt.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben a családok több segítséget kaptak a kormánytól, mint korábban. Hozzátette, a családok erre 2018-ig biztosan számíthatnak, és ha további bizalmat adnak, akkor még tovább.

Rétvári Bence a családi adózási rendszerről azt mondta, mivel a gyereket nevelő családok a jövedelmük egy részét a gyerekekre fordítják, törvényben mondták ki, hogy a gyereknevelésre fordított összeg adórendszeren kívüli jövedelem kell hogy legyen. Jelezte, a kabinet gondolkodása szerint a gyerekekre fordított családi bevételhez az államnak semmi köze nincs. Úgy fogalmazott: a család gazdasági közössége, szuverenitása erősebb, mint a bármikori adóhivatal adókivetési joga. A politikus elmondta, hogy ezt kívánták erősíteni az örökösödési illeték eltörlésével is, és ha nem így tennének, azzal tagadnák a családi közösséget.

Arról is beszélt, a magyarországi adórendszer valójában nem is egykulcsos, hiszen tekintettel van arra, ki hány gyermeket tart el, így a magyar adó „végtelen kulcsos” 0 és 16 százalék között.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azt mondta, kormányzati alapelv az, hogy „a társadalmi fejlődés alapvető feltétele a fenntartható népesedési fordulat”. Az uniós demográfiai tendenciákat, a drámai népességfogyást ismertetve arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa jelentéktelen kontinenssé válhat a jövőben, ha nem változtatnak a tagországok a családpolitikájukon.

A magyarországi helyzetről elmondta, a kormányzati cél az, hogy megszülessenek a tervezett gyerekek, ehhez minden segítséget és ösztönzést meg akarnak adni, anyagi támogatást és erkölcsi elismerést egyaránt. Jelezte, a felmérések szerint a fiatalok átlagosan 2,1 gyermeket vállalnának, ez pedig éppen elég lenne arra, hogy a népességszám a mostani szinten maradjon, jelenleg mégis csak átlagosan 1,34 gyermek születik.

Christof T. Zellenberg, a bécsi Europa-Institut elnöke a családot az értékek legjobb iskolájának nevezte, a legkitüntetettebb intézménynek, amely együttműködésre tanít, és arra hogyan, játszhatunk közös érdekeket szolgáló csapatjátékot.

Piotr Mazurkiewicz, a Varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem professzora az Európában megjelenő különböző családfogalmakra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha minden együttélési formát, „társadalmi konstrukciót” családnak nevezünk, akkor az azzal fog járni, hogy a család fogalma kiüresedik, megszűnik, hiszen saját tulajdonsága már nem lesz. Elmondta, a Vatikán által 31 éve elfogadott családi jogok chartája szerint a család házasságon alapuló intim kapcsolat, amelyet szabad akaratból kötnek, és a gyerekvállalásra irányul. Ez azt jelenti, hogy nincsen család házasság és gyerekre való nyitottság nélkül – fűzte hozzá.