Régóta közismert, hogy idegennyelv-tudás terén sereghajtók vagyunk az Európai Unióban (EU). Ha a tagállamok versenyében rosszul is állunk, önmagunkhoz képest jelentős előrelépésre hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten közzétett tanulmánya. A lakosság életminőségét, életkörülményeit leíró, úgynevezett jólléti mutatók szerint összeállított felmérés szerint ugyanis öt év alatt 12 százalékkal emelkedett az idegen nyelveket beszélők aránya Magyarországon. Míg 2006-ban csak a lakosság 25 százaléka ismert anyanyelvén kívül legalább még egy nyelvet, 2011-ben már 37 százalék számolt be ugyanerről.
Összehasonlításképp: az Európai Unióban a lakosság kétharmada beszél „külföldiül”, és a környező országok többsége is sokkal jobban áll nálunk: a cseheknél 69, az osztrákoknál 78 százalékos az idegen nyelvet beszélők aránya, míg Szlovákiában 85, Szlovéniában 92 százalék. Magyarország lemaradása jelentős, ám előrelépés, hogy a javulás minden korosztályban fellelhető. A 34 év alatti fiatalok között már minden második ember tud valamilyen nyelven, míg az 55–64 éves korosztályban csak minden ötödik, de ez utóbbi szám is öt százalékkal jobb a korábban mértnél, vagyis megállapítható, hogy az idősebbek közül is mind többen hajlandók képezni magukat. Változatosak az eredmények az iskolai végzettség tekintetében is: a legfeljebb általános iskolát végzettek mindössze 7,9 százaléka tud megszólalni a magyaron kívül más nyelven, a középfokú végzettségűek körében ez az arány 28,3, a diplomások körében pedig 82 százalék, sőt a felsőfokú végzettségűek egyharmada kettő vagy több idegen nyelven is beszél.
A nyelvtudás anyagi hasznot is hajt, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületétől úgy tudjuk, átlagosan havi 40 ezer forinttal kereshetnek jobban a munkavállalók, ha tudnak más nyelven. A KSH beszámol arról is, hogy Magyarországon a lakosság 32 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben a 37 százalékos uniós átlaggal. Az EU célkitűzése az, hogy 2020-ra meglegyen a 40 százalék. Ettől messze vagyunk, ám felzárkózásunk látványos: 2000 és 2013 között több mint kétszeresére növeltük a diplomások arányát. Érdekesség, hogy egyre jobban nyílik az olló a nők javára: míg egy évtizede csak két százalékkal vezettek a nők, ma már 11 százalékkal több a diplomás nő, mint a diplomás férfi, s a nők körében alacsonyabb az iskolából kimaradók aránya is.
