Kilencmilliárd forint megy közösségi közlekedésre

A kormány jóvoltából érkezik a pénz, de még kell pótolni, a közlekedési költségvetésben ugyanis összesen 20 milliárdos a hiány.

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag fogadta el a magyar állam és a Fővárosi Önkormányzat között a 4-es metróvonal üzembe helyezésével bővülő fővárosi közösségi közlekedés üzemeltetése érdekében nyújtandó támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól szóló szerződés megkötéséről szóló javaslatot.

Budapest főpolgármestere, Tarlós István elmondta, hogy az előrejelzések szerint a 4-es metró üzemeltetése hat-hét milliárd forintba kerül évente. Horváth Csaba szocialista képviselő biztatónak nevezte a kilencmilliárd forintos támogatást, de szerinte ezen túl további segítségre lenne szükség a közlekedési költségvetés húszmilliárd forintos hiánya miatt.

A Fővárosi Közgyűlés korábban döntött arról is, hogy Vitézy Dávidot Dabóczi Kálmán váltja a BKK élén. Erről bővebben itt olvashat.

A Fővárosi Közgyűlés képviselői támogatják a Tabán mozi digitális fejlesztését, és pályázatot írnak ki a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális igazgatói posztjára, mert az országos feladatot ellátó intézmény koncepciójának kialakítása – és ezzel együtt a fővárosi feladatellátása – folyamatban van. A vezetői megbízatás egy évre vonatkozik majd.

Döntés született arról is, hogy növekednek az egyes állat-egészségügyi szolgáltatások díjai, és a Fővárosi Közgyűlés módosította a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság szervezeti és működési szabályzatát.

A közgyűlés szerdán elfogadta Budapest integrált területi programját (ITP) is. Az ITP a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési tervezést segítő részdokumentum, amely a fővárosi és a kerületi adatszolgáltatás alapján beérkező fejlesztési elképzeléseket projektenként nevesíti.

Ezek között szerepel a Duna menti területek összehangolt fejlesztése, a barnamezős területek fejlesztése, a szociális városrehabilitáció, az intelligens közlekedés, az épületenergetikai fejlesztések, valamint a gazdaságélénkítési és a munkahely-teremtési projektcsomag.

Mint a dokumentumban olvasható, a főváros stratégiai fejlesztési irányait meghatározó Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció a Duna menti zónát – a Duna-parti területeket és a szigeteket magába foglaló térséget – markáns városi fejlesztési tengelyként definiálja.

A jövőkép a Duna közelségére, a partszakaszok tagolt karakterére, természeti adottságainak és épített örökségének kihasználására, a gazdaság- és turizmusfejlesztés számára nyújtott lehetőségeinek kiaknázására, a hazai és nemzetközi közlekedési rendszerekben betöltött szerepének erősítésére, a hajózás feltételeinek javítására épít. Ezzel szoros összefüggésben célul tűzi ki a minőségi szabadidős kínálat megújítását és bővítését, a barnamezős és alulhasznosított területek funkcióváltásának előmozdítását, a partszakaszok kapcsolatának erősítését a mögöttes városszövettel, illetve a szigetekkel.

A dokumentumban az is szerepel, hogy Budapesten mintegy 1250 hektárnyi olyan terület található, amely korábbi funkcióját elveszítette és barnamezősnek tekinthető. E területek komplex rehabilitációja egyrészt feladatot, másrészt lehetőséget jelent a város megújulásában – írták.

A Budapest integrált területi programja és kapcsolódó ágazati fejlesztései című dokumentumot 26 igennel, 4 ellenzéki tartózkodó szavazat mellett fogadta el a közgyűlés.