A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a tárcavezető elmondta: az idei költségvetési folyamatok kedvezően alakultak, az egyenleget jelentősen befolyásolja a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése, valamint a netes pénztárgépek bekötéséből származó többletbevétel. Kifejtette, a kormány az idei évre várt 3,2 százalékos növekedés, a csökkenő adósságráta és 2,9 százalékos hiány után 2015-re – konzervatív becsléssel – 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti, 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol.
Varga már a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjúban is megemlítette, hogy a tervezettnél alacsonyabb, GDP-arányosan 2,6-2,7 százalék lehet az idén az államháztartás hiánya.
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: az idei évre tervezett adósságkezelés – devizakötvény-visszavásárlás, önkormányzatoktól átvállalt hitelek előtörlesztése, csökkentett forintkibocsátás – sikeres volt, ezért az már bizonyos, hogy az alaptörvényben foglalt adósságcsökkentés minden kétséget kizáróan teljesíthető lesz. Az európai uniós módszertan szerinti úgynevezett maastrichti rátát az államháztartási egyenlegen és a gazdasági növekedésen túl a forint árfolyamának mozgása is érdemben befolyásolja, mely az utóbbi napokban – főként az Oroszországgal kapcsolatos események hatására – igen hektikus volt.
Az államadósság csökkentése érdekében a kormány számos intézkedést hozott az elmúlt időszakban: a költségvetés hiányát 2011 óta 3 százalék alatt tartja, a stabilitásorientált gazdaságpolitika következtében sikerült csökkenteni az adósságfinanszírozási költségeket.
Varga Mihály kiemelte: az intézkedések megkérdőjelezhetetlen eredménye, hogy Magyarországgal szemben 2013 júniusában megszűnt az uniós túlzottdeficit-eljárás, az adósságráta pedig 2010 vége és 2013 vége között 3,6 százalékponttal csökkent, 80,9-ről 77,3 százalékra. Ebben az időszakban az Európai Unió 28 tagországa közül Magyarországon kívül mindössze kettő tagállam tudta csökkenteni az adósságrátáját – áll a tárca közleményében.
