Nyerges Andor, az 56-os Szövetség Heves megyei vezetőségi tagja embertelen, iszonyatos gaztettnek nevezte az eseményt, amellyel „a forradalom és szabadságharcban megízlelt szabadságszeretet akarták elnyomni, megbosszulni”. A szónok felidézte: sokan voltak, akik idegen fegyverekkel hatalomra juttatták, majd kiszolgálták a hazaáruló kormányt.
Arról is beszélt, hogy 1956. november 4-én nem verték le véglegesen a forradalmat, a munkástanácsok, nemzeti bizottságok még azt követően is tették a dolgukat, ezt akarta megbosszulni a szovjet lánctalpak és szuronyok segítségével felállt hatalom. „Az idegen segítséggel hatalomra került pribékek 1956. december 12-én gyilkos sortüzet zúdítottak az egriekre” – mondta.
A sortűz áldozatainak pontos száma nem ismert, különböző források szerint 9-16 ember halt meg az egri utcán, illetve a kórházban, a sebesültek száma pedig 22 és 30 között volt. A vérbe fojtott tüntetést az emberi jogok napja alkalmából tartott sztrájk keretében rendezték 1956. december 12-én. A 48 órás munkabeszüntetést eredetileg a Budapesti Munkástanácsok kezdeményezték, az akcióhoz pedig csatlakozott Eger lakosságának többsége is.
A sztrájk második napján a Széchenyi utcában 200-300 békés tüntető vonult fel, amikor az egri, illetve az időközben a megyeszékhelyre vezényelt füzesabonyi karhatalmista alakulat tagjai géppisztolyokkal a tömegbe lőttek.
