Szijjártó: Fejlődik a magyar–kínai kapcsolat

Európának az az érdeke, hogy stratégiai és szoros együttműködést tudjon felépíteni Kínával.

A külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Belgrádban tartott Kína–Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozóról beszámolva elmondta: Európának az az érdeke, hogy stratégiai és szoros együttműködést tudjon felépíteni a világ leggyorsabban növekedő térségeivel.

Szijjártó Péter szólt arról, hogy Magyarország és Kína kereskedelmi kapcsolatai „szépen fejlődtek” az elmúlt időszakban: Magyarország exportja 8,3 százalékkal nőtt idén, ez 140 millió dolláros növekedést jelent. Kiemelte, verseny alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a görög kikötőkbe érkező kínai áruk milyen útvonalon mennek tovább Nyugat-Európa felé.

Mint mondta, ezért fontos, hogy Belgrádban aláírták Szerbia, Magyarország és Kína kormánya között a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalról szóló megállapodást. Ez a vasútvonal kínai kivitelezési és finanszírozási támogatással fog megvalósulni. Magyarország érdeke, hogy ez a tranzitútvonal az országon vezessen keresztül és ebből profitálni tudjon. Mint mondta, 374 kilométeres vasúti pálya felújításáról van szó, amely költségvetése mintegy hárommilliárd dollár körül alakul. A kínai fél készíti elő a megvalósítási tervet, valamint a finanszírozási megállapodást. A tervek szerint Kína a kivitelezés költségeinek 85 százalékára tesz majd ajánlatot, a megvalósításban magyar és szerb vállalatok is rész vehetnek majd – ismertette.

Hozzátette: Macedónia, Szerbia, Magyarország és Kína között is született megállapodás arról, hogy ez a vasútvonal tovább épüljön déli irányba, a görög kikötők felé. A beszámolóra reagálva a szocialista Demeter Márta közölte, pártja is fontosnak tartja a Kínával való gazdasági kapcsolatokat, de véleménye szerint azt a retorikát, amit követ a kormány a keleti nyitás „hazudott eredményességéről”, semmilyen szám vagy statisztika nem támasztja alá. Szerinte pont a magyar kormány az, amely teljesen bezárja, elszigeteli Magyarországot Európa közepén.

A képviselő kifogásolta, hogy a kedd reggeli ülésen nem vettek részt a kormánypárti képviselők és nem néztek szembe az ellenzék, az emberek véleményével. Schiffer András (LMP) közölte, elvárja, hogy a kormány eljárjon Belgrádban amiatt, hogy az ülés alatt több tucat európai polgár-emberjogi aktivistát letartóztattak, akik a falun gong vallási közösség üldöztetése miatt tiltakoztak. Minden egyes Kínával való tárgyaláson fel kell lépni a tibetiek és az ujgurok közösségi jogainak védelmében – hangsúlyozta.

A politikus szerint Magyarország akkor tud a kisebbségi sorban élő magyarok kollektív jogainak védelmében fellépni, ha egyenlő mércével mér, főleg, ha keleti diktatúrákról van szó. „A legnagyobb keleti diktatúrával tárgyaltak önök Belgrádban” – figyelmeztetett. Ez a diktatúra egyenes úton vezet oda, hogy hogyan lehet lerontani a munkakörülményeket és hogyan lehet megnyerni egy lefelé tartó árversenyt. Ez a magyar munkavállalókat is veszélyezteti – figyelmeztetett Schiffer András.

Vejkey Imre (KDNP) közölte: pártja örömmel nyugtázta, hogy Kínával gazdasági tekintetben is egyre erősebb Magyarország kapcsolata. Fontos, hogy a selyemút, amely annak idején Magyarországon ment keresztül, ismét erre vezessen – hangsúlyozta. Gyöngyösi Márton (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja emelte be a köztudatba a keleti nyitás politikáját.

Hangsúlyozta: le kell számolni azzal a politikával, amelyben az elmúlt 24 évben Magyarország kiszolgáltatta magát a nyugati politikának, ahol a hátrányokat Magyarország szenvedte el, az előnyökből pedig mások profitáltak. Hangsúlyozta: Közép-Európában egy közös hangot kellene kialakítani a nagyhatalmakkal szemben. A V4 nem töltötte be ezt a szerepet – hangsúlyozta.

L. Simon László (Fidesz) Demeter Mártához fordulva felhívta a figyelmet, hogy Szijjártó Péter számokkal támasztotta alá beszámolóját, elmondta, hogy hány százalékkal nőtt a Kínába irányuló export, és a megállapodásokat is felsorolta. Hangsúlyozta: az az igazság, hogy a Fidesz szembenéz a választókkal, az ellenzékkel és a tüntetőkkel, „bennünk van változtatási képesség” – mondta, hozzátéve: amikor az emberek utcára mentek, „mi beláttuk, hogy abban a formában nem vezethetjük be a távközlési adónak a módosítását, ahogy azt terveztük.” Mint mondta, az ellenzék viszont a reggeli hecckampányával bebizonyította, hogy nem képes szembenézni a valósággal, a politikai realitással.