Szijjártó: Új, pragmatikus magyar külpolitika kell

Már lerakták az új irány alapjait; itt egyszerre fontos a transzatlanti és a keleti kapcsolatrendszer – mondta a miniszter.

A tárcavezető kiemelte: ebben a külpolitikában egyszerre fontos a transzatlanti és a keleti kapcsolatrendszer. A magyar nemzeti érdekek mellett lényeges a geopolitikai érdekek – a béke, az energiabiztonság és a kereskedelmi célok – érvényesítése is – vélekedett.

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy miközben a magyar–amerikai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak, és Magyarország elszigetelődik Európában, a keleti nyitás politikája megbukott, ezért felvetette a kérdést, hogy lesz-e fordulat a külpolitikában.

Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint erre nincs szükség, és minden irányban jó kapcsolatokra kell törekedni. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban hangoztatta: Magyarország érdeke, hogy erős keleti kapcsolatrendszere legyen. Nem indokolt a külpolitikai fordulat – fűzte hozzá.

Vona Gábor megjegyezte: a keleti nyitás célja nem lehet a „gazdacsere”, egyfajta keleti kiszolgáltatottság kialakítása, meg kell találni a lehetőséget, hogy Magyarország Kelet és Nyugat találkozópontján ne frontvonal legyen, hanem híd.

A miniszter szerint az együttműködés az Egyesült Államokkal a gazdasági kapcsolatokat, a befektetéseket, valamint a biztonságpolitikát tekintve zökkenőmentes.

Oláh Lajos (független) drámainak nevezte a magyar–amerikai kapcsolatokat, míg Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy látja, a helyzet nem olyan drámai, mint amilyennek tűnik, hiszen a gazdasági és a biztonságpolitikai együttműködés ma is akadálymentes, de valóban komoly politikai viták vannak.

Szijjártó Péter minderre reagálva úgy vélte, hogy a két ország közötti politikai együttműködés több nyitott kérdéstől terhelt, és Magyarországnak elemi érdeke ezek mielőbbi lezárása. De vádak hangzottak el magyar állampolgárokkal szemben, és jogosan kérik, hogy konkrétan nevezzék meg az ügyeket, amelyek alapján ezeket a vádakat megfogalmazták – jelentette ki. Demeter Márta (MSZP) felvetésével kapcsolatban közölte: John McCain szenátor szavait vissza kell utasítani, egy demokratikusan megválasztott miniszterelnökről nem lehet így beszélni.

A miniszter az ülés után újságíróknak azt mondta: helyes, ha Vida Ildikó jogi úton akarja tisztázni az ügyet. Üdvözölte, hogy a közeljövőben nagykövetet delegál Washington Budapestre, pragmatikus és hatékony együttműködésre számítanak vele. „Minden lehetőséget megragadunk, hogy javítsuk a kétoldalú kapcsolatrendszert” – fogalmazott.

Szijjártó Péter az ülésen kitért rá: korábban senki nem gondolta, hogy Magyarország egyik szomszédjában háborús helyzet alakulhat ki. Az ukrán helyzetet a lehető leggyorsabban és tárgyalásos úton kell megoldani. Fontos, hogy Ukrajna stabil és fenntartható ország legyen politikai és gazdasági szempontból is, és ehhez strukturális reformok szükségesek, amelyekhez Magyarország szívesen nyújt segítséget.

Németh Zsolt közölte: ki kell állni Ukrajna területi integritása, államisága, valamint európai perspektívája mellett, és Magyarország ezt teszi. Olyan megoldás kell, amely az ukránoknak és a magyaroknak is előnyös – tette hozzá.

Vona Gábor arról beszélt, hogy ha háborús konfliktus lesz Ukrajnában, abban Magyarország a NATO-tagsága ellenére sem vehet részt. Fontos a jó viszony az Egyesült Államokkal, de ez nem lehet indok, hogy az ország belesodródjon egy háborúba – vélekedett.

A miniszter az energiabiztonságról beszélve közölte: ez Közép-Európában kiemelten fontos kihívás, és diverzifikációra van szükség. Eddig egy projekt volt, amely reálisnak tűnt ennek kezelésére, a Déli Áramlat, és Magyarország szempontjából rossz hír, hogy a vezeték nem épül meg – mondta. Hozzátette: most új lehetőségek után kell nézni, és ilyen lehet a déli gázfolyosó.

Az ülésen részt vevő Szelényi Zsuzsanna (Együtt) független országgyűlési képviselő azt mondta: a keleti nyitás elhibázott politika, ez abból is látszik, hogy a kormány nem tudott korábban arról, hogy a Déli Áramlat nem épül meg. Szijjártó Péter kijelentette: valóban nem volt információjuk a vezetékkel kapcsolatos orosz döntésről, miként a többi országnak sem. E döntés is témája volt a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor kormányfő közötti megbeszélésnek – közölte.

A megbeszéléssel kapcsolatban a miniszter később újságíróknak úgy nyilatkozott: az orosz kezdeményezésre folyatott egyeztetésen téma volt még az, hogy az orosz–török együttműködés szorosabb lesz, valamint az is, hogy a Magyarország és Oroszország közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatoknak új lendületre van szükségük.

Szijjártó Péter az ülésen ismertette: kinevezése óta 27 külügyminiszterrel tárgyalt; eddig 60 misszióvezetőt cseréltek le, jövő szeptemberig még 14 cserét terveznek; a minisztérium aktív állománya 907 munkatársból állt, jelenleg 819-ből, és további 42 jogviszony megszüntetése van folyamatban. A római nagykövetséget a tervek szerint Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke vezeti majd – közölte.