Orbán Viktor elmondta, mi a magyar érdek

A kormányfő kijelentette: a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni.

A kormányfő úgy fogalmazott: ha az oroszok úgy látják, a Déli Áramlat lehetősége elment, akkor „nekünk nem érdemes pitizni” azért, hogy nem lehetne-e mégis megvalósítani. Mint mondta, a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni, és ennek munkálatait meg is kezdték. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai megállapodásra, amely lehetőségeket jelent Magyarországnak, és most ennek „aprópénzre váltása” a feladat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövőben egy-egy ország versenyképességét a korábbinál sokkal nagyobb erővel határozza majd meg, hogy milyen árú energiát tud biztosítani a gazdaságnak. Megjegyezte, egyébként arra számít, hogy a magyar rezsicsökkentést újra meg kell majd védeni a hónap második felében esedékes brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozón.

Arra a felvetésre, van-e forgatókönyve arra, hogy ha esetleg a paksi atomerőmű bővítéséből is kiszállnának az oroszok, a miniszterelnök azt válaszolta: minden nemzetközi szerződést legalább ketten írnak alá, és ha az egyik fél eláll szándékától, akkor az nem valósul meg. A szerződések azt is tartalmazzák, milyen következményei vannak, ha valamelyik fél eláll a szándékától – tette hozzá.

Orbán Viktor John McCain amerikai republikánus szenátor kijelentéseiről is beszélt, szélsőségesnek nevezve azokat. A kormányfő szerint az ominózus mondatok a gazdájukat minősítik, hozzátette ugyanakkor, hogy neki nem kell semmilyen szélsőséges megnyilvánulással foglalkoznia, mert „az elterelné a figyelmünket”.

Azt is mondta, hogy meglátása szerint Magyarország nemzeti függetlensége áll támadás alatt, neki pedig az a legfontosabb feladata, hogy az ország függetlenségét megvédje. „Nem vagyunk hajlandóak arra, én személy szerint sem, hogy valamelyik idegen külföldi állam megbízásából legyek alkirály Magyarországon” – fogalmazott Orbán Viktor.

Közölte: a nemzeti függetlenség békeidőben három dolgot jelent: energia-, pénzügyi és kereskedelmi függetlenséget. „Ez nem tetszik azoknak, akik eddig haszonélvezői voltak annak – 2010 előtti időkről beszélek –, hogy Magyarország nem volt független állam, lehetett nyerészkedni a magyarokon” – mondta a miniszterelnök.

A pénteki rádióinterjúban szóba került az Egyesült Államokkal kapcsolatos másik aktuális ügy, a beutazási tilalom kérdése is. Orbán Viktor kifejtette: leegyszerűsödni látszik a helyzet, mert az amerikaiak a minap egyértelmű nyilatkozatot tettek, azt mondták, az adóhivatal elnöke korrupciós bűncselekményt követett el.

A miniszterelnök egyetlen feladatot lát és vár el a jelenlegi helyzetben – erről csütörtökön beszélt is Vida Ildikóval, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével –, mégpedig azt, hogy azonnal jogi útra kell terelni a vitát, „élni kell a lehetőséggel, hogy ebből a ködös és zűrös hablatyolásból az egész ügy végre a jog tiszta mezejére és tiszta nyelvezetébe került át”. Pert kell indítani – „rágalmazás, jó hírnévhez való jog: a magyar jogrendszer megadja a lehetőséget, hogy ilyenkor egy magyar állampolgár védekezzen, ezt várom el minden állami vezetőtől ilyen helyzetben” – mondta.

Arra, hogy mi a helyzet, ha bebizonyosodik a korrupció, a kormányfő azt válaszolta: ha korrupciós bűncselekmény bizonyosodik be, „akkor az embert Magyarországon bezárják”. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy válaszul a beutazási tilalmi ügyre magyar kitiltási proklamáció készülne, Orbán Viktor azt felelte: „úgy fogunk majd eljárni, ahogy egy nemzeti függetlenségére büszke országnak el kell járnia”.

A kormány által is támogatott vasárnapi pihenőnapról szólva közölte: hosszú ideig tartott a vita, amelyben neki a legerősebb érv az osztrák és a német rendszer volt. A kormányfő fontosnak nevezte a törekvést arra, hogy „senkit ne lehessen vasárnap dolgoztatni”, ami legegyszerűbben a kereskedelemben oldható meg. A törvény sem üzletek bezárásáról szól, hanem arról, hogy senkit se lehessen dolgoztatni a hét utolsó napján – magyarázta. Arra a kérdésre – utalva egy évekkel ezelőtti, a vasárnapi zárva tartást akkor még elutasító nyilatkozatára –, hogy ma már meg lehet-e élni heti ötnapi munkából, azt felelte: „hatból talán már igen”.

A Budapest Bank csütörtökön bejelentett megvásárlását is kommentálta a miniszterelnök, és azt mondta: az ország akkor halad a nemzeti függetlenség felé, ha a bankrendszer legalább 50 százaléka nemzeti tulajdonban van. Tájékoztatása szerint a Budapest Bank megvételével a magyar tulajdoni arány a bankrendszerben jóval 50 százalék fölé ment, „nagyjából biztonságban érezhetjük magunkat”. Megerősítette ugyanakkor, hogy a kabinetnek nem áll szándékában „egy hatalmas többségi állami tulajdonú mamutnak a kiépítése”.

A jövő évi költségvetésről Orbán Viktor úgy fogalmazott: a büdzsé elementáris erejű bizonyíték arra, hogy a nemzeti függetlenség nemcsak jó, hanem gazdasági értelemben hasznos is. Megemlítette a teljes foglalkoztatottságot, amely szerinte akár korábban is megvalósulhat, mint azt tervezték.

A miniszterelnök a veszprémi időközi országgyűlési választás kapcsán közölte, a Fidesz elnöksége már jóváhagyta a párt képviselőjelöltjére vonatkozó személyi javaslatot. Elmondta, Navracsics Tibort, Veszprém korábbi fideszes országgyűlési képviselőjét kérték fel arra, tegyen javaslatot a fideszes jelölt személyére. Ő ezt megtette, a Fidesz elnöksége pedig jóváhagyta a jelöltet – tájékoztatott a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy a sajtóban emlegetett Ovádi Péter – veszprémi fidesz–KDNP-s önkormányzati képviselő, helyi frakcióvezető – lesz-e a jelölt, Orbán Viktor nemmel válaszolt, azt azonban egyelőre nem árulta el, kit indítanak. A jelöltet „a dolgok szokásos rendje szerint” fogják bejelenteni – fogalmazott.

A veszprémi időközi választás valódi tétjét, benne a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többségének sorsát firtató kérdésre a pártelnök-miniszterelnök úgy reagált, a voksolás tétjét majd a veszprémiek eldöntik. Szerinte azonban a kétharmadnak a mostani helyzetben nincs jelentősége, nem ismer ugyanis olyan problémát, amelyet 2010–2014 között ne oldottak volna meg az akkori kétharmaddal. „Persze az a jó, ha minél nagyobb arányú egy többség a parlamentben, de én nem a kétharmadot látom a legfontosabbnak” – mondta a kormányfő. A legfontosabb kérdés szerinte, hogy lesz-e a veszprémieknek és a város környékén élőknek olyan parlamenti képviselőjük, aki el tud intézni nekik fontos ügyeket.