Rogán Antal a találkozó után újságírók előtt azt mondta, Angela Merkel német kancellár közeledő, február 2-ai budapesti látogatása azt fejezi ki, hogy a magyar–német gazdasági és politikai kapcsolatok hosszú évek óta a lehető legjobbak. Kiemelte a szoros gazdasági együttműködést, amelyet jól mutat, hogy Magyarországon az elmúlt négy és fél évben több mint ötmilliárd euró értékben fektettek be német vállalatok.
Az európai gazdaságpolitikáról szólva a frakcióvezető jelezte: Magyarország erőteljesen támogatja a német politika azon törekvését, hogy nem szabad fellazítani a konvergenciakritériumokat. Ennek megfelelően Magyarország is évek óta stabil költségvetési politikát folytat – tette hozzá.
Arnold Vaatz – aki azért is érkezett Magyarországra, hogy előkészítse Angela Merkel budapesti látogatását – elmondta, a kancellár szívén viseli a Magyarországhoz fűződő stabil kapcsolatokat, a német politika támogatni kívánja Magyarországot a gazdasági konszolidációban, szeretne tenni a növekedéséért, a politikai stabilitásáért.
Az európai bevándorlásról szólva a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy humanitárius, az európai értékeknek megfelelő megoldásra van szükség az ügyben. A németországi helyzetet vázolva jelezte: Németországnak demográfiai okokból szüksége van bevándorlásra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a menedék és a migráció eltérő tényállás. Véleménye szerint a törvényi szabályokat úgy kell alakítani, hogy a szakemberek bevándorlásának lehetségesnek kell lennie, de ezt le kell választani a menedék tényállásáról. A politikus a menedékjoggal való visszaélésnek nevezte, ha a menedéket nem fenyegetettség, hanem a remélt gazdasági előnyök miatt veszik igénybe.
Rogán Antal a témával kapcsolatban azt emelte ki: Európában közös megoldást kell találnia arra, hogy miként tudják egymástól szétválasztani a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók kérdését. „Legyen egy országnak joga, hogy eldöntse, milyen formában fogad megélhetési, azaz gazdasági bevándorlókat” – mondta.
Tavaly 45 ezren kértek Magyarországon politikai menedéket, közülük csaknem 20 ezer koszovói volt. Koszovó esetében azonban ma nem állnak fenn azok a politikai feltételek, hogy üldözésről lehessen beszélni – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője. A jelenlegi európai és magyar joggyakorlat nagyon hosszadalmas a menekültstátus elbírálását illetően – tette hozzá.
Azt is mondta, hogy ha Európán belül gazdasági kérdéseket bevándorlással kell megoldani, akkor érdemes az európai országokon belüli munkaerő-áramlást előtérbe helyezni.
Az ukrán helyzettel kapcsolatban mindkét politikus elítélte Ukrajna területi szuverenitásának megsértését, s egyetértettek a közös európai álláspont szükségességében. Az Oroszországgal szembeni szankciókról Arnold Vaatz kérdésre úgy fogalmazott, „a szankciók azonnal véget fognak érni, amint az őket kiváltó okok megszűnnek”.
