Jelentős bonyodalom és komoly feszültség nyirbálta meg a kiemelkedő társadalmi bizalmat élvező Budapesti Ügyvédi Kamara tekintélyét 2014-ben. A köztestület nem tudta házon belül eloszlatni a tavaly februárban lebonyolított kamarai tisztújítással összefüggésben napvilágot látott kétségeket. A hat napig húzódó választással kapcsolatban komoly törvényességi aggályokat fogalmazott meg a tisztújításon Ügyvédi Összefogásként induló szervezet. A csoportosulás a vita következményeként pert indított, a bíróság pedig úgy döntött, megsemmisíti a kamara februári választásának eredményeiről szóló határozatokat. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete rámutatott, hogy az ügyvédi kamara – amely elvileg iránytűként szolgál a társadalom számára a törvények betartását illetően – nem a szabályoknak megfelelően járt el.
A Fővárosi Törvényszék indoklása szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújításakor jogsértően alkalmazták a szavazatszámlálásra vonatkozó eljárási szabályokat. A bíróság úgy látta, fontosabb a választási szabályzat tiszteletben tartása, mint annak kérdése, hogy milyen mértékű volt a szabálysértés. A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint azért kellett szankciót alkalmazni, mert ha elmarad, akkor azzal teret adtak volna az ügyvédi kamarának, hogy válogathasson a „fontos” és „kevésbé fontos” normák, szabályok között. A tisztújítás visszásságai miatt pert indító ügyvédek szerint – az ítélet jogerőre emelkedése után – új, jogszerű választást kell majd tartani. A kamarai vezetés viszont úgy értelmezte az ítéletet, hogy csupán újra kell számolni a szavazatokat.
A per másodfokú tárgyalása egyébként furcsa módon szeptemberben folytatódik, azaz több mint egy évvel az elsőfokú ítélet kihirdetése után. A Fővárosi Törvényszék kiemelt, közérdekű ügyként kezelte a köztestület perét, az elsőfokú eljárás ezért gyorsan lezajlott. Ezért különös a több mint egyéves késlekedés. Ugyanakkor a per elhúzódása a kamara vezetésének kedvez, ők ugyanis az elsőfokú, elmarasztaló ítélet ellenére csaknem ciklusuk felénél tartanak majd a per folytatásakor.
Sorozatos botrányok láttak napvilágot a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál is. A Magyar Nemzet többször is beszámolt arról, hogy az önálló bírósági végrehajtók számtalan súlyos hibát vétenek, s főként az első devizahiteles-törvény mutatott rá, hogy a hatósági személyek rendszeresen figyelmen kívül hagyták a jogszabályt. Kiderült az is, akadt olyan végrehajtó, aki nyolc éven át sértette a végrehajtók tevékenységét szabályozó törvényt, a köztestület pedig mindössze egy felszólítással elintézettnek tekintette az ügyet. Beszámoltunk arról is, hogy tavaly lemondott posztjáról a kamarát húsz éve vezető Krejniker Miklós, aki távozását azzal indokolta, nem kíván a változások útjába állni. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az elnök azért mondott le, mert a vádlottak padjára került egy ellene indult büntetőügyben. Krejnikerrel szemben garázdaság miatt kezdődött büntetőeljárás, mert rátámadt egy újságíróra. Rámutattunk arra is, hogy a végrehajtók mindössze ötödének van jogi végzettsége, közel felének csak érettségije van annak ellenére, hogy nap mint nap jogszabályokat kell alkalmazniuk.
A bemutatott esetek az Igazságügyi Minisztérium figyelmét is felkeltették, s a tárca javaslatára az Országgyűlés módosította a végrehajtókról szóló törvényt, így miniszteri biztost neveztek ki a kamara élére. Szekér Judit lapunknak adott interjújában teljes átvilágítást ígért. A minisztérium célja az igazságszolgáltatásba, így a végrehajtói rendszerbe vetett közbizalom megerősítése. Ez gyors eredményekkel járt, ugyanis a biztos kinevezését követően megsokszorozódtak a panaszok.
A végrehajtók mellett az igazságügyi szakértők működését is vizsgálat alá vette az Igazságügyi Minisztérium, erre az Eva Rezesová ellen négy halálos áldozatot okozó ittas járművezetés vádjával zajlott büntetőperben eljáró szakértők tevékenysége adott okot. Az eljárás során két szakértőt is kizártak elfogultság miatt. Egyikük a szakma talán legelismertebb alakja, Melegh Gábor volt, akit megrovásban részesített a kamara a pert követően. A testület szerint Melegh megszegte a rávonatkozó szabályokat, és a büntetőeljárás során etikai vétséget követett el. A szakértő az eljárás folyamán előbb elhárította a sértetti oldal felkérését, majd a vádlotthoz szegődött, akinek apja sajtóhírek szerint Szlovákia második leggazdagabb embere volt.
Az igazságügyi tárca ezután indított vizsgálatot. Néhány hónap elteltével Patyi Gergely államtitkár pedig elmondta: alapjaiban újulhat meg az igazságügyi szakértői rendszer. Közölte, a tárca elkészítette problémagyűjteményét, s az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és a szakértői kamara jelzéseire támaszkodva várhatóan már a jövő év első felében törvénymódosítási javaslatot tesznek. Az államtitkár a problémákról szólva elmondta, a szakértői rendszerben komoly területi egyenlőtlenségek alakultak ki. Példaként említette a rendkívül alacsony számú orvos szakértőt, akik esetében nagy gondot okoz az elvándorlás, ehhez képest több olyan szakértői terület létezik, ahol túlkínálat van. Kiemelte, a területi eloszlás „újrarendezése”, a megfelelő számú és szaktudású szakértő biztosítása lesz a legnagyobb feladat. Továbbá felhívta a figyelmet a minőségbiztosítás hiányára, a szakértői díjak késedelmes kifizetésére, illetve a szakértői nyilvántartás hibáira.
