A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye szerint a magyar külkereskedelemben 2025 áprilisában az export értéke 12 300 millió euró, míg az importé 11 000 millió euró volt. Ez az érték az egy évvel korábbi, azonos hónaphoz képest – 2024. áprilishoz viszonyítva – a kivitelnél euróban kifejezve 1,5 százalékos csökkenést, az importnál pedig ugyanekkora növekedést jelentett. A naptárhatással kiigazított adatok szerint a kivitel volumene 0,4 százalékkal, a behozatalé pedig 2,1 százalékkal emelkedett a jelzett időszakban – hívta fel a figyelmet a fejleményekre az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az elemzés rámutatott arra, hogy a Bécsi Nemzetközi Gazdaságtanulmányok Intézete (WIIW) által közzétett előrejelzés szerint a közép-kelet-európai térség gazdasági növekedése valószínűleg 2025-ben is jelentősen magasabb marad, mint az euróövezetben. Az előrejelzésben a régió országaiban erőteljes növekedési ütemet prognosztizálnak, mindez pedig a külkereskedelemre is élénkítően hathat majd.
Az olyan országok, mint a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Románia, amelyek szorosan összefonódnak Németországgal, valószínűleg továbbra is küzdeni fognak a német ipari recesszióval.
Donald Trump amerikai elnök lehetséges vámtarifáinak negatív hatásait azonban nagyrészt ellensúlyozhatja Németország megváltozott költségvetési politikája az 500 milliárd eurós védelmi, infrastrukturális és klímavédelmi csomagjával. Mindezek alapján tehát nem lényegtelen, hogy a 2025-ös évet milyen kilátásokkal, eredményekkel kezdték a visegrádi országok a külkereskedelemben sem.
A visegrádi országok adatainak áttekintése során kitűnik, hogy a cseh és a szlovák termékforgalmi változás kiemelkedő. Mindkét ország esetében az ipari termelés növekedése biztosította az export termékforgalmának bővülését is, azonban nem a hagyományosan jól teljesítő ágazatok produkálták a bővülést. Csehországban több ipari ágazatban inkább visszaesés volt megfigyelhető a gyártásban január és március között: így a számítógépek, az elektronikai és optikai eszközök esetében is zsugorodott a gyártott mennyiség, de más ágazatok (élelmiszeripar, gép- és elektromos készülékek gyártása) kellően ellensúlyozni tudták a csökkenést. Szlovákiában szintén hasonló háttér mutatkozik a külkereskedelmi volumen növekedése mögött, de itt sikerült a gépjárművek exportjának növekedését elérni, valamint az okostelefonok és járműalkatrészek importjának bővülésének eredményeként 406,4 milliárd eurós többlettel zárták 2025 márciusát. A lengyel visszaesést hasonló okok alapozták meg: a gépek- és szállítóeszközök csökkenő exportja különösen negatívan hatott az idei első negyedév termékforgalmára.
Összességében a magyar külkereskedelmi adatok bizakodásra adnak okot, azonban a külső környezet és a lehetséges amerikai és európai uniós vámok hatása jelentősen változtathat a magyar és a visegrádi külkereskedelem volumenén is.
Emellett, fontos számolni az orosz–ukrán háború további, elhúzódó következményeivel, valamint a német gazdaság helyzetével is, hiszen mindkét tényező a régió országai számára is alapvető fontossággal bírnak.
