Itt az új év, a fogadalmak ideje: a nagy karácsonyi dőzsölés után sokaknak akár életmentő is lehet a „Jövőre fogyókúrázom!” fogadalom. Életmentő, és ez nem túlzás, a súlyos elhízás ugyanis a dohányzásnál is jobban megrövidíti az életet – állapították meg az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) munkatársai, akik a világ legnagyobb tanulmányát készítették el a mértéktelen elhízás és a halálozás összefüggéséről. Magyarország nem áll jól: a 2009-es országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálat adatai szerint a felnőtt lakosság 63 százaléka túlsúlyos. Az elhízás számlájára többek között olyan betegségek írhatók, mint a daganatos megbetegedések, a szívbetegségek vagy a cukorbaj.
Most ez utóbbival foglalkozunk részletesebben, mivel hazánkban is egyre többen szenvednek a veszélyes kórban. 1980 óta a duplájára emelkedett a kettes számú – felnőttkorban, különösen az elhízottaknál kialakuló – cukorbetegséggel küzdők száma.
– Magyarországon hozzávetőleg hét-nyolcszázezer diagnosztizált cukorbeteg él, és még körülbelül ugyanennyien vannak, akik nem tudnak róla, mert még nem derült ki a betegségük. Ez hihetetlenül nagy szám, összesen másfél millió érintett – mondta dr. Barkai László, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
A cukorbetegség igen alattomos, szépen csendben, fájdalom nélkül képes tönkretenni a kis és nagy ereket. – A magas vércukorszint nem fáj, nem érzi a beteg, viszont a tartós magas vércukorszint fennállása károsítja a szöveteket, elsősorban az ereket, idegeket. A legfontosabb kísérő szövődmények a szemészeti elváltozások, az úgynevezett retinopátia, mely vaksághoz vezethet. A másik ilyen kísérő szövődmény a nefropátia, amelynek következtében a vese felmondhatja a szolgálatot. Az idegek károsodása pedig neuropátiát okozhat, amelynek következtében egyebek között kialakulhat a diabéteszes láb kórkép, ez sajnos Magyarországon a végtag-amputációk egyik legfontosabb oka. A nagy erek károsodása pedig a jól ismert kardiovaszkuláris betegségekhez – szívinfarktus, stroke – vezet. Sajnos ezek mind-mind olyan kórképek, amelyek egyrészt behatárolják a betegek életkilátásait, korai halálhoz és életminőség-romláshoz vezetnek, és nagyon komoly gazdasági következményeik is vannak: a betegek kezelése hihetetlenül sok pénzt emészt fel az egészségügyi kasszából – hangsúlyozta a szakértő.
A diabétesz egyik legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy „kevés speciális tünete van, így ha időközben nem végeznek alapos orvosi vizsgálatot vagy egy szakmailag is megfelelő szűrővizsgálatot, akkor nem derül ki” – fogalmazott dr. Barkai László. Pedig minél hamarabb diagnosztizálják a betegséget, annál nagyobb az esély arra, hogy a betegek teljes életet élhessenek. A szűrés viszonylag egyszerű és gyors, ennek ellenére a szakértő elmondása szerint „arra nincsen lehetőség, és gazdaságilag sem helytálló, hogy a tízmilliós lakosságot folyamatosan szűrjük. Azokat kell szűrni, akiknél a kockázat eleve magas.”
A magyar életmódot figyelembe véve mi magunk is nagyon sokat tehetünk, hogy kevesebb legyen a beteg. Dr. Barkai László véleménye szerint étrendi és életmódbeli szabályokkal kell küzdenünk az elhízás ellen. „Csökkenteni kell a kalóriafelvételt és a telítettzsírsav-bevitelt, több magas rosttartalmú növényi táplálékot kell fogyasztani. Az egészséges táplálkozáson túl nagyon fontos még a sport: ha csak naponta fél órát mozognánk, már az nagyon sokat segítene. Nagyon fontos, hogy azokat, akik eleve fokozott kockázatnak vannak kitéve, folyamatos, célzott vizsgálatokkal kövessük” – emelte ki a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
Annak ellenére, hogy rengeteget beszélünk az egészséges életmódról és étrendről, a statisztikák gyászos képet festenek. A szakértő szerint abban, hogy gyökeres változás álljon be, komoly szerepe van az egyénen túl a társadalomnak is. Szükség van arra, hogy a döntéshozók lehetőség szerint olyan korlátokat, fékeket és ösztönzőket építsenek be a rendszerbe – média, adórendszer, iskolai, munkahelyi sport stb. –, amelynek hatására az emberek általában az egészséges életmódot választják.
Magyarországon számos olyan kormányzati döntés született, amely az egészségesebb életvitel felé tereli a társadalmat. Ilyenek például a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések, a népegészségügyi termékadó, a transzzsírsavrendelet, az egészséges közétkeztetés bevezetése vagy akár a mindennapos testnevelésórák az iskolákban.
A legfontosabb azonban a saját elhatározás, a veszély felismerése, az életmód tudatos megváltoztatása.
