Hatalmas szakadék a diákok között

Világversenyeken bizonyít a középiskolás elit elitje, közben a tanulók ötöde funkcionális analfabéta.

Takács Márta kitért arra is, fontosnak tartaná, hogy az országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV) elért eredményeket a felsőoktatási felvételin pluszpontokként érvényesíteni tudják a fiatalok. Jelenleg ugyanis erre nem minden tantárgyból van lehetőség, pedig a versenyre való felkészülés során hatalmas tudásanyagot halmoznak fel a gyerekek, amit szerinte érdemes lenne elismerni.

– Ami még minden évben elgondolkodtat, az az, hogy amikor már nem a hazai versenyről, hanem a nemzetközi diákolimpiai válogatóról van szó, mennyire sokan nem vállalják az idegen nyelvű megméretést. A filozófiai diákolimpián ugyanis angolul, németül, franciául vagy spanyolul kell esszét írniuk a diákoknak. Az OKTV-döntősök indulhatnak a válogatón, de általában csak minden második diák érzi magát késznek arra, hogy idegen nyelven is megméresse magát filozófiából – jegyezte meg a tanárnő.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az idén tizennégy tantárgy nemzetközi diákolimpiai versenyén vehetnek részt magyar csapatok a szaktárca támogatásával. A diákok április és augusztus között mérhetik össze tudásukat Észtországtól Thaiföldön át Indonéziáig a világ 14 országában. Úgy tudjuk, Magyarország 2019-re elnyerte a biológiai diákolimpia rendezésének jogát.

A tehetséggondozást kiemelten kezeli a kormány, a köznevelésben minden évben milliárdos forrást különít el erre a célra. A pénzből persze nemcsak a versenyfelkészítéseket támogatják, de tehetségműhelyek, tanodák, mentorprogramok működtetésére, pedagógus-továbbképzésre, bentlakásos tehetséggondozó táborra vagy éppen iskolai témahetek megrendezésére is nyerhetnek pénzt az általános és középiskolák.

A 2008 óta futó Nemzeti tehetségprogramra a 2015-ös központi költségvetés a tavalyi ráfordítás dupláját, összesen 2,8 milliárd forintot biztosít. Novák Katalin családügyi államtitkár szerint fontos, hogy minél fiatalabb korukban felismerjék a családjukban, az óvodákban, iskolákban a kiemelkedő képességű gyerekeket, mert így nagyobb lesz az esélyük arra, hogy sikeresekké váljanak. A program idei pályázati kiírásairól tartott január eleji tájékoztatóján az államtitkár kiemelte: ugyan a tehetséggondozás nem felzárkóztató program, de adott esetben, például egy rossz anyagi helyzetű család esetében, kompenzációként akár extrasegítséget is kell nyújtani a gyerek tehetségének kibontakozása érdekében.

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szakemberek szerint a jelenleg 1,6 millió óvodás- és iskoláskorú fiatal közel egy százaléka, vagyis mintegy 16 ezer fiatal az európai vagy nemzetközi szintű képességű, „zseni típusú” tehetség, további 20 százalékuk pedig egy-egy területen rendelkezik valamilyen különleges tehetséggel. Emlékeztetett, hogy az uniós forrásból megvalósuló, Tehetséghidak elnevezésű programban az utóbbi két évben kétmilliárd forintot használhattak fel csaknem húszezer gyermek fejlődésének támogatására, de az Emmi kezdeményezésére a kormány tavaly nyáron döntött arról, hogy lehetővé teszi a program kiterjesztését, így további 1,2 milliárd forinttal bővült a felhasználható forrás.

Noha egyre több iskolás kap személyre szabott segítséget a tehetsége kibontakozásához, a magyar diákok összteljesítménye egyelőre elmarad az OECD-átlagtól.

A legutóbbi, 2013-ban publikált PISA-eredmények szerint sajnos minden területen (szövegértésből, matematikából és természettudományból is) nőtt a rosszul teljesítő diákok aránya a megelőző évekhez képest, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között végeztek a magyarok.

A vizsgálat feltárta azt is, hogy Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a 15 éves diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig 28 százalékra emelkedett a 2009-es 23 százalékról. A felmérésben részt vevő országok közül az utolsó előtti helyen állunk a tekintetben, hogy a tanulók átlagosan mennyi időt töltenek tanulással. Ráadásul külön rossz hír, hogy a tanulás idehaza a többségnek értő tananyag-feldolgozás helyett inkább csak magolást jelent, és ahogy arra a Tárki friss társadalmi riportja rámutat: a diákok egy része saját bevallása szerint csak kényszerből tanul, és sokszor gyakorlatilag nem is érdekli (főleg matematikából), hogy miről olvas.

Az Oktatási Hivatal (OH) által végzett kompetenciamérések adatai szerint idehaza a szakiskolásokkal van a legnagyobb baj, az ő tanulmányi teljesítményük ugyanis jelentősen elmarad az országos átlagtól. A legutóbbi mérés szerint a szakképzésben tanuló 10. évfolyamosok még a náluk négy évvel fiatalabb, hatodikos általános iskolások szintjét sem érték el. Az sem mindegy, ki hova születik, az OH vizsgálata ugyanis rámutatott, hogy az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli diákok sokkal rosszabb eredményt értek el, mint a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a budapesti tanulók.

A tanulói teljesítménymérések kapcsán Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet egy, a távirati irodának adott interjújában, hogy a mérés mindig egy előző szakaszt vizsgál, vagyis sosem a mérés évére jellemző szabályozásra reagál. Mint kiemelte, a kormány már 2010-ben hozzáfogott a rendszerű átalakításokhoz az oktatás minőségi alapjainak lefektetésével, a magyar iskolarendszer pedig szerinte minden vészjóslás ellenére erős. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a köznevelés nagy rendszerében nem lehet azonnali eredményeket felmutatni, de az intézkedések nyomán az eredményekben akár már a következő méréskor lehetnek változások.