Ugyanakkor lehet, hogy „csak” ellenőriznek, melynek több szintje létezik. „Az az információ, hogy a munkavállaló milyen internetoldalakat látogat, illetve milyen adatokat tölt le, a vonatkozó adatvédelmi szabályok alapján személyes adat. A munkáltatói ellenőrzés – mint e személyes adat megismerése – kapcsán külön kezelendő az az eset, ha a munkáltató az internethasználatot kizárólag munka céljából engedélyezte, illetve az az eset, amikor a munkáltató a magáncélú internethasználatot is lehetővé tette” – hívja fel a figyelmet a beszélgetés apropóján készült sajtóanyag.
A történet természetesen akkor válik rázóssá, ha tiltás van, hiszen ekkor bármikor a körmünkre nézhetnek. „Ennek azonban előfeltétele, hogy a munkáltató előzetesen kifejezetten és később bizonyítható formában felhívta a munkavállalók figyelmét az internethasználat korlátozására, illetve a munkáltatói utólagos ellenőrzés lehetőségére” – írták. A szakember kiemelte a beszélgetésen, hogy már elektronikusan is „aláírható” egy ilyen nyilatkozat a megszokott „tovább”, „értettem” és „ok” pipácskák benyomásával.
A levelezés szentségét jobb esetben már iskolában megtanultuk, ami legtöbb esetben áll. Még a céges belső levelezésbe se tekinthet be a munkáltató, ha a dolgozók úgy nyilatkoznak, hogy az magánjellegű, de amennyiben lesz egy sértett fele az elektronikus társalgásnak, rögtön bizonyítékká avanzsálódhat az, ami akár bíróság elé is kerülhet.
A fenti szituációk esetében egyenes az út, hogy webes ténykedésünk napvilágra kerüljön, de mi a helyzet, ha munkáltatónk a hátunk mögött figyeli meg ténykedésünket. „Amennyiben a munkavállaló hozzájárulása nélkül történik meg az internetes szokások ellenőrzése, úgy a munkavállaló a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhat és kérheti a jogosulatlan adatkezelés megtiltását. Súlyosabb jogsértések esetén a NAIH jogosult bírság kiszabására, de a hivatal ilyen jellegű jogsértések esetén nem szokott ezzel a jogával élni. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül jogosulatlanul ellenőrzi a netezési szokásokat és ezzel a munkavállalónak jelentős érdeksérelmet okoz, úgy a munkavállaló a jogsértésre tekintettel sérelemdíjat követelhet. Ennek mértéke vonatkozásában nehéz becslést adni, mivel még olyan új jogintézményről van szó, aminek nincsen bírósági gyakorlata” – írta megkeresésünkre a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.
