Folyamatosan javult a magyar lakosság iskolai végzettsége az elmúlt fél évszázadban; míg öt évtizeddel ezelőtt a népesség 71 százaléka általános iskolánál alacsonyabb végzettségű volt, 2011-re ez az arány 12 százalékra mérséklődött – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) iskolázottságot vizsgáló tanulmányában. Az elemzés szerint töretlenül nőtt az érettségit vagy ennél magasabb végzettséget szerzettek száma és aránya az elmúlt ötven év alatt: az érettségizettek aránya a vizsgált időszakban öt és félszeresére, a felsőfokú iskolai végzettségűeké pedig nyolcszorosára növekedett. Ezzel együtt még mindig vannak olyan hátrányos helyzetű térségek – Nógrád, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye –, ahol a harminc százalékot is eléri a mindössze nyolc osztályt végzettek hányada.
A legutóbbi mérés adatai szerint országosan a lakosság 15,5 százaléka diplomás, de óriásiak a területi eltérések. Az egyetemet vagy főiskolát végzettek többsége a fejlett ipari térségekben és a felsőoktatási intézmények környékén él, a legkevesebb felsőfokú végzettségű pedig a gazdaságilag elmaradottabb, aprófalvas jellegű, jellemzően mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területeken. Az adatok szerint míg a fővárosban lakók 29 százalékának, a megyeszékhelyeken pedig átlagosan 25 százaléknak van felsőfokú végzettsége, addig a községekben ez az arány a 10 százalékot sem éri el. Országos összehasonlításban egyébként Nógrád megyében van a legkevesebb diplomás.
A népesség iskolai végzettségének javulását jelzi, hogy az elmúlt évtizedben minden korcsoportban csökkent azok aránya, akiknek alapfokú végzettségük sincs – emeli ki a tanulmány. E szerint a 2011. őszi népszámláláskor egymillió-négyszázharminckilencezer embernek volt felsőfokú oklevele Magyarországon, doktori fokozatot pedig tizenötezren szereztek.
Az elemzés rámutatott arra is, hogy végzettség nélkül szinte képtelenség elhelyezkedni: 2011-ben a csaknem négymillió foglalkoztatottnak mindössze fél százaléka (húszezer ember) volt olyan, aki általános iskolai bizonyítványt sem tudott felmutatni. A nyolc osztályt sikerrel elvégzőknek ezzel szemben már ötöde talált munkát, az érettségizetteknek több mint fele (54 százaléka) tudott elhelyezkedni, a diplomások körében pedig hetvenszázalékos foglalkoztatottságot mértek.
Kiderült az is, hogy az elmúlt három évtizedben a műszaki, ipari és építőipari jellegű képzések voltak a legnépszerűbbek a szakmunkások és a szakiskolát végzettek között, emellett növekvő tendenciát mutattak a szolgáltatási területek is (például turizmus és szórakoztatás, fodrászat és szépségápolás). Az oktatási és a mezőgazdasági végzettségűek arányában ugyanakkor csökkenést tapasztaltak az elemzők. A felsőfokú végzettségűek között a társadalomtudományok, gazdaság, jog, illetve az oktatás bizonyult a legkedveltebb szakterületnek.
A népesség iskolázottságának javulásával párhuzamosan emelkedett az idegen nyelvet beszélők száma és aránya is. A kilencvenes évek folyamán megduplázódott az anyanyelvükön kívül más nyelvet is beszélők hányada: Budapesten 17-ről 33 százalékra nőtt az arány, a megyékben pedig 7-ről 16 százalékra. A 2000-es években folytatódott, de már nem volt olyan számottevő a növekedés: 2011-re a főváros lakosságának 34, a megyékben élőknek nem egészen 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egy idegen nyelven képes kommunikálni, elsősorban angolul vagy németül.
