Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai

Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai és az ezzel kapcsolatos egyes jogorvoslati lehetőségek, vizsgálatok, a bírósághoz fordulás rendje február 1-jétől.

A bíróság ezekben a perekben a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, de jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére. Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.

Egyes döntések ellen az érintettek az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához fordulhatnak.

A törvénymódosítás érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének kérdéseit és egyebek mellett kitér arra is, hogy egyes nemzetbiztonsági ellenőrzéseket le kell folytatni, ha az ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.

Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly márciusban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a korábbi szabályozást, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslatot vegyen igénybe.

Az alkotmánybírósági eljárást Szabó Máté korábbi ombudsman kezdeményezte, indítványa nyomán az Ab már az érdemi döntés meghozatala előtt felfüggesztette a kifogásolt szabályok egy részének 2013. júliusi hatálybalépését.

Az Ab tavaly márciusban kimondta, hogy alkotmányellenes az a korábbi rendelkezés is, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya idején évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni. Az Ab indoklása szerint az akkor vizsgált szabályozás megteremtette a kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan személyekről és családtagjaikról is bármit meg lehet tudni. Mind az ellenőrzés folyamatosságának előírása, mind a titkos információgyűjtés lehetősége túlmegy a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén – értékelte az Ab.

A tavaly decemberben elfogadott és javarészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás kitér arra is, hogy „a nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel. A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.”

A nemzetbiztonsági kérdőívben pedig a jövőben arra is rákérdeznek, hogy az elmúlt öt évben korlátozták-e az érintett, illetve közeli hozzátartozója beutazását valamely országba.