Visszatér a szóbeli felvételiztetés

Januártól szóbeli alkalmassági követelményeket határozhatnak meg az egyetemek és főiskolák, emellett változik a felvételin figyelembe vehető érettségi tárgyak köre is.

Január elsejével több ponton is módosult a felsőoktatási törvény és a felvételi rendelet. Az egyik legfontosabb változás az intézmények irányításában történt: noha az egyetemek, főiskolák első számú vezetői továbbra is a rektorok, a frissen kinevezett kancellárok felhatalmazást kaptak, hogy intézményvezetőként járjanak el a hatáskörükbe utalt feladatok ellátása során, egyebek között a számviteli, munkaügyi, jogi, informatikai, üzemeltetési, vagyongazdálkodási tevékenységekben.

Újdonság a duális képzés idei indulása is, erre a bevezetés évében 800 hallgató iratkozhat be, a gyakorlati oktatásba pedig több mint 200 vállalat kapcsolódik be. Az egyetemek vállalati bevételeinek növelését szolgálja az az új adószabály is, amely lehetőséget ad a cégeknek, hogy az intézményi támogatások 50 százalékát levonják a társasági nyereségadóból.

A szaktárca azt várja, hogy a kedvezmény elősegíti a felsőoktatás és a vállalati szféra szorosabb együttműködését. A duális képzés a felsőoktatási államtitkárság szerint nemcsak az egyetemek versenyképességét, de a hallgatók elhelyezkedési lehetőségét és a vállalatok innovációs képességét is javítja.

A felvételi eljárásban az idei évtől alap- és osztatlan képzés esetén 260-ról 280 pontra, felsőoktatási szakképzés esetén pedig 220-ról 240 pontra emelkedett a jogszabályi minimumpontszám. Ezt az alsó határt – ami alatt még fizetős képzésre sem lehet bejutni – úgy kell elérni, hogy az emelt szintű érettségi többletpontok mellett már a nyelvvizsgáért és az OKJ-szakképzettségért járó többletpontokat is bele kell számítani.

Több szakon visszatérhet a szóbeli felvételiztetés, január elsejétől ugyanis a felsőoktatási intézmények lehetőséget kaptak, hogy szóbeli alkalmassági felvételi követelményeket határozzanak meg. Jó hír azonban, hogy ha a felvételiző több olyan szakra is beadja kérelmét, ahol alkalmassági vizsgát írtak elő, akkor ezt csak egyszer, a sorrendben elsőként megjelölt intézményben és szakon kell letennie.

A 2015-ös felvételin az eddiginél több érettségi tárgyat vesznek figyelembe a pontszámításnál, a választható élő idegen nyelvek körében már a portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn nyelvek is szerepelnek, míg a szakmai előkészítő tárgyak közül beszámítható lett a faipari alapismeretek tantárgy. Szigorodtak a testnevelő-edző szak felvételi követelményei: erre a képzésre mostantól senki sem kerülhet be emelt szintű testnevelés érettségi nélkül.

Előre meghatározott keretszámok ezúttal sem lesznek egyik szakon sem, a felvehetők létszámának kizárólag az intézményi kapacitás szab határt. Ezeket már közzétették a Felvi.hu portálon: a Corvinusra például csaknem 8 ezren kerülhetnek be, míg a Műegyetem 13 ezer gólyát tud fogadni, az ELTE pedig csaknem 11 ezret. A legtöbb hallgató a Pécsi Tudományegyetemre juthat be, ahol nem kevesebb, mint 34 ezer férőhely van, de jó eséllyel lehet bekerülni Szegedre (21 ezer hely) és Debrecenbe (17 ezer) is. A jelentkezési határidő ezúttal is február 15., a korábbi évekkel ellentétben azonban most már kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a felvételi kérelmeket.

A 2015-ös változásokkal kapcsolatban a felsőoktatási államtitkárság azt is közölte lapunkkal, hogy megkezdődik idén az egyetemi oktatók életpályájának kidolgozása is, így akár az év második felében, vagy 2016 elején életbe léphet az új oktatói bértábla. Szigorodnak idén a hallgatói önkormányzatok működésére vonatkozó szabályok is: a diákképviseletek rendezvényszervezési jogaiból biztosan visszavesznek, de mint kiderült, a hallgatók szenátusi részvételi arányát továbbra sem kívánja korlátozni a minisztérium, az intézményi döntéshozatalban így maradna a diákság jelenlegi súlya.