Egyetlen ágazatnál sem talált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) olyan sűrűségű problémahalmazt, mint a felsőoktatás átvilágításakor: a harminc ellenőrzött intézmény felénél hatósági eljárás indult a bejelentésünk nyomán, és ez még nem a teljes kép – hangsúlyozta lapunk kérdésére Domokos László, az ÁSZ elnöke tegnap a felsőoktatási intézmények pénzügyi ellenőrzéséről tartott sajtótájékoztatón. A számvevőszék az állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények 2009 és 2013 közötti gazdálkodását és működését ellenőrizve megállapította, hogy extrém módon megnőtt az intézmények korrupciós kockázati indexe.
Az értékeléseket az ÁSZ több ütemben hozza nyilvánosságra, tegnap hat jelentést tettek közzé: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a kecskeméti, a nyíregyházi és a bajai főiskola értékelését. A vizsgált intézményeknél nyolc esetben kezdeményezett az ÁSZ személyi felelősségre vonást, négy rektornak pedig javasolták, hogy kezdeményezzék beosztottjaik munkaügyi felelősségre vonását. – Az ágazat ellenőrzése nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű, hiszen a felsőoktatás szabályos működése össztársadalmi érdek. Ennek ellenére általános tapasztalat, hogy az egyetemek és főiskolák többségében hiányos a kockázatkezelési rendszer, s nem működik megfelelően a belső kontroll – fogalmazott az ÁSZ elnöke, kiemelve: fokozott társadalmi felelősségű ágazatról van szó, amelynek példát kellene mutatnia a közpénzek helyes felhasználásában. Hozzátette: a felsőoktatási intézmények átvilágítása az utóbbi húsz év legátfogóbb ellenőrzés-sorozata, amely során a feltárt hiányosságok pótlására felhívták az intézményvezetők, a fenntartó és szükség esetén a hatóságok figyelmét is, a szankcionálás ugyanakkor már nem az ÁSZ hatásköre.
A részletekről Kisgergely István felügyeleti vezető elmondta: a típushibák közé tartozik, hogy az intézmények nem államkincstári számlán tárolják a hallgatói befizetéseket, megszegik a közbeszerzési szabályokat, s jogosultság nélkül vállalnak pénzügyi kötelezettségeket. – Egyetlen intézménynek sem volt szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve, a fejlesztések indításáról több esetben nem az arra felhatalmazott döntéshozó szervek határoztak. Volt olyan is, hogy elmaradtak a teljesítésigazolások, illetőleg előzetes önköltségszámítás nélkül állapították meg a térítési díjakat – mondta Kisgergely. Kiemelte, a vizsgált intézmények fele megsértette a közbeszerzési szabályokat, például azzal, hogy elmulasztotta a versenyeztetést.
Volt azért pozitív tapasztalatuk is a számvevőknek: a Kecskeméti Főiskolán megfelelő volt a belső kontrollrendszer, alapvetően jól működött a pénzügyi és vagyongazdálkodás, szabályszerűen használták fel a rájuk bízott közpénzt. Eseti hibákat itt is feltártak, például a jogkörök megsértésével kapcsolatban, kiderült ugyanis, hogy a karok költségtérítését a szenátus helyett a dékánok határozták meg. Mégis, ez volt az egyetlen intézmény a vizsgált hat közül, amelyikhez nem kellett költségvetési felügyelőt kirendelni. Az ÁSZ honlapján is elérhető jelentésekből kiderül: a Kaposvári Egyetem 2013-ban 792,4 millió forint szállítói tartozást halmozott fel, és közbeszerzési eljárás nélkül szerzett be gépjárműveket, míg Nyíregyházán versenyeztetés nélkül kötöttek bérleti szerződést, a bajai főiskolán pedig a PPP-projektek és a hallgatói létszám drasztikus csökkenése okozott likviditási problémákat.
Az állami egyetemek és főiskolák kiadásai 2009 és 2013 között együttesen 2412 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állam közvetlenül 941 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított.
