A miniszter szerint reális lehetőség arra adódna, hogy Magyarország a kurdisztáni katonai stabilitáshoz járuljon hozzá. Kurdisztánban a szövetségesek képzőbázisokat tartanak fenn, ezek folyamatos védelméről gondoskodni kell – közölte.
Szijjártó Péter azt mondta: az esetleges magyar szerepvállalásról – a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után – olyan döntést kell hozni, amely összhangban van az ország költségvetési teherbíró képességével, kockázatvállalási potenciáljával és védelmi képességeivel.
A tárcavezető hangsúlyozta: az IÁ globális biztonságra vonatkozó fenyegetése világos. A terrorszervezet a teljes közel-keleti térség stabilitását fenyegeti, és a keresztény közösségek puszta létét is veszélybe sodorta az adott térségben – mondta.
Az IÁ keresztények elleni szisztematikus fellépésének egyértelmű jele volt – folytatta Szijjártó Péter – 21 egyiptomi kopt keresztény lefejezése. Megjegyezte, a kivégzettek családjának a magyar kormány 500-500 eurónyi támogatást biztosít, hogy megkezdhessenek egy fenntartható, önálló életet.
A miniszter szerint az elmúlt időszak eseményei – például a párizsi és a koppenhágai merényletek – világossá tették, hogy „soha nem volt ilyen közvetlen és közeli a minket érő terrorveszély”.
Németh Zsolt (Fidesz) közölte, elengedhetetlen, hogy az IÁ elleni katonai erőfeszítésekből Magyarország kivegye a részét. Hozzátette: várják a kormányzat előterjesztését.
A terrorfenyegetettségről szólva azt mondta, ez nem a jogelméleti viták időszaka, hanem a szolidaritásé az áldozatokkal. Szólt arról is, hogy Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása az elszigeteltségről szóló vádak kézzelfogható tagadása volt.
Vejkey Imre (KDNP) közölte, a KDNP támogatja a külügyminiszter által elmondottakat, és felkéri a minisztériumot arra, hogy minden erejét vesse latba annak érdekében, hogy a gyűlölet és a kirekesztés ne fenyegesse ártatlanok millióinak életét.
A jobbikos Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, pártja támogatja a kormányt azokban a törekvéseiben, amelyek a világban a béke megteremtését szolgálják. Megjegyezte, nem csak keresztényeket érnek támadások, az Iszlám Állam terrorcselekményei muzulmánokat is érintenek.
Az ellenzéki politikus közölte, az IÁ tevékenysége nem most ütötte fel a fejét, ez egy világjelenség következménye, és jó lenne felhagyni azzal a külpolitikával, amit Magyarország az elmúlt két évtizedben követett, miszerint a Nyugat diktátumait követi szolgalelkűen. Kifejtette: amikor az IÁ megjelent, a magyar kormány még mindig az Aszad elleni erőket pénzelő közel-keleti terrorállamoknak, illetve a Nyugatnak az oldalára állt.
Mesterházy Attila (MSZP) a külügyminiszter lemondását követelte, mert véleménye szerint káosz és elszigeteltség jellemzi a magyar külpolitikát. Úgy folytatta, a külpolitika zsákutcába vezette az országot, a keleti nyitás látványosan megbukott, külpolitikai fordulatra van szükség. Hozzátette: miközben a kormány szerint jó gazdasági kapcsolatok kellenek Oroszországgal, a magyar export 15 százalékkal csökkent.
Több Oroszország nem jelenthet kevesebb Európát és NATO-t – fogalmazott. Mint mondta, a magyar emberek 25 éve úgy döntöttek, a nyugati világhoz kívánnak tartozni, és ez a meggyőződésünk nem változott. Szerinte Szijjártó Péter kiirtotta a szakmaiságot a minisztériumban és szerencselovagokat hozott helyzetbe.
Schiffer András (LMP) osztva Mesterházy Attilának az ország elszigeteltségéről szóló kritikáját azt monda, az IÁ elleni fellépést azzal kellene kezdeni, honnan kap ez a terrorszervezet pénzügyi, emberi, technikai utánpótlást.
Ebben a kérdésben Magyarországnak szorosan együtt kell működnie a többi uniós tagállammal – hangoztatta.
Elmondta, az LMP letette a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatát, hogy az IÁ felé tartó embereket fel lehessen tartóztatni. Legyen ötpárti egyeztetés egy terrorizmus elleni stratégia kialakítása érdekében, és a kormány hagyja abba a hecckampányt a bevándorlás ügyében – mondta Schiffer András.
