Az úgynevezett Készenléti Akciótervet az ukrán válságra válaszul alkotta meg a NATO, célja pedig a szövetség védelmi képességeinek megerősítése a keleti tagállamokban. Ezekben az országokban a miniszter szerint nem épült ki kollektív védelmi infrastruktúra, és azt kérték, hogy a NATO helyezze át kapacitásai egy részét, ami jogos, de költséges igénynek tűnt. A gyorsan bevethető dandár és a fogadásukra felálló közös, kis létszámú parancsnokságok létrehozása egy ezt kiváltó kompromisszumként született meg.
Arról, hogy Magyarország hogyan fog részt venni ebben a gyors reagálású erőben, Hende Csaba egyelőre nem árult el részleteket. Mint mondta: ennek katonai tervezése folyamatban van.
„Magyarország jelentős, számottevő erővel kíván hozzájárulni a különösen magas készenléti erőhöz” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Hende arról is beszámolt, hogy a nap folyamán ülésezett a NATO úgynevezett nukleáris tervező csoportja, ahol abban állapodtak meg, hogy míg a világban vannak nukleáris fegyverek, addig a NATO-nak is fenn kell tartania nukleáris védelmi képességeit.
A miniszter kitért arra is, hogy a szövetségesek a grúz védelmi miniszterrel áttekintették, hogyan áll a Tbiliszi számára elhatározott intézkedéscsomag végrehajtása. Megállapították, hogy Grúzia óriási reformokat hajtott végre és nagy előrehaladást ért el a védelmi szféra modernizációjában. A Grúziában létrehozandó NATO–grúz közös kiképzőközponthoz Magyarország logisztikai szakértőt ajánlott fel, valamint Grúzia és más partnerországok tisztjei lehetőséget kapnak, hogy angolul tanuljanak Budapesten.
