A bíróság szerint a férfi két esetben maga tett ajánlatot a vizsgázóknak a „könnyebb” módról, tíz esetben pedig a vizsgázók keresték meg, ezért kétrendbeli, felbujtóként és tízrendbeli, bűnsegédként elkövetett vesztegetésben és közokirat-hamisításban találták bűnösnek. Ezért 1,5 év börtönbüntetést kapott, amit három évre felfüggesztettek, továbbá 180 ezer forint pénzbüntetésre és csaknem 600 ezer forint vagyonelkobzásra ítélték. A perben 13 vizsgázót vádoltak meg vesztegetéssel és közokirat-hamisítással, közülük egy vizsgázót felmentettek, mert az bizonyítható volt, hogy felvette a kapcsolatot a közvetítővel, de az nem, hogy szabálytalan volt a vizsgája. A többi 12 vádlott esetében – akiknek egy része beismerő vallomást tett – a bíróság 60 ezer és 150 ezer forint közötti pénzbüntetést szabott ki. Az ügy két vádlottját, akik rendőrként követték el a vesztegetést, ezen kívül lefokozásra és 1,5 éves, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélték.
Az ügyész a vizsgáztatók, a közvetítő és egy vizsgázó vonatkozásában fellebbezett, a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Tíz vizsgázó esetében azonban – mivel az ügyész, a vádlottak és a védők is tudomásul vették a döntést – az ítélet jogerőssé vált. Az ügyet a nyilvánosságban korábban a Budapesti Corvinus Egyetemmel hozták összefüggésbe, ám az intézmény többször jelezte, hogy csupán a helyszínt biztosította a vizsgáztatásokhoz. A vádbeli esetekben a szervező az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ volt.
