Putyinnak fontosabb volt a látogatás, mint Orbánnak

Nagyjából ezzel az egy mondattal összefoglalhatók a nyugati sajtó beszámolói és elemzései a keddi találkozóról.

Hiába utálják Putyint nyugaton, a magyar Parlamentben úgy fogadták, mint Magyarország gáláns jótevőjét – írta még a vizit előtt Oroszországból szeretettel című cikkében a Washington Post. A lap szerint az orosz elnök a gázszerződéssel és az atomerőmű-bővítéssel lényegében szabadjegyet vásárolt magának, miközben Orbán Viktor azt akarja elhitetni az egész országgal, hogy csak az oroszoknak köszönhetően van áram, ezért a magyarok egy része hajlamos üzleti látogatásként tekinteni Vlagyimir Putyin látogatására. A WP a látogatásról beszámoló cikkében szakértőkre hivatkozva állítja: a látogatás szimbolikus értelemben Putyinnak fontosabb volt, mint a magyar kormányfőnek.

Közeli barátságból előnyös gázszerződés – így ír a Bloomberg az orosz államfő budapesti látogatásáról. Kiemelik, hogy az ukrajnai háború kezdete óta Putyin most először járt az Európai Unióban. Az út célja a hírügynökség szerint az oroszok részéről az lehetett, hogy dicsekedjenek: Európában is van olyan hely, ahol tárt karokkal várják őket. Ezért cserébe ajánlottak kedvezőnek számító feltételeket a gázszállítással és a paksi bővítéssel kapcsolatban.

Putyin és Orbán együtt a demokrácia leépítéséért, írja a Tagesschau. Mindketten illiberális berendezkedést követelnek demokrácia helyett, az autoriter berendezkedés mindkettejüknél azt jelenti, hogy a demokrácia eszközeivel visszaélve erősítik a hatalmukat – szól a cikk. Putyin egy nappal azután érkezik, hogy az EU hivatalosan is bejelentette, hogy Kelet-Ukrajnában az oroszok harcolnak orosz fegyverekkel. Az viszont kérdés, hogy az orosz elnök a 10 milliárdos paksi hitelt miből fogja finanszírozni a szankciók közepette, elmélkedik a Tagesschau.

Érzékeny látogatásként ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung Putyin vizitjéről. Megjegyzik, hogy két héttel korábban a német kancellár is Budapesten járt, és vélhetően tett javaslatokat az orosz kapcsolatokra is. A magyar kormány is elismerte, hogy Németországhoz szeretnék igazítani a magyar kül- és biztonságpolitikát, és a kabinet állítólag az amerikai kormánnyal is megpróbálja javítani a viszonyt.

A New York Times tudósítói részletesen beszámolnak Putyin budapesti útjáról, még a Fiumei úti koszorúzás kényességét is érintik, és a hétfői kormányellenes demonstrációról is beszámolnak. Szó esik a két politikus közelmúltbeli vizitjeiről: Putyin egyiptomi és indiai útjait nem tartják túl fontosnak, és a budapesti látogatását is visszafogottnak tartják ahhoz képest, hogy tavaly októberben Szerbiában például katonai parádé várta. Orbán kijevi útját úgy emlegetik, mint egyfajta próbálkozást arra, hogy a magyar miniszterelnök megpróbálja helyreállítani az EU-val és a Nyugattal megromlott viszonyt.

Az AFP ellentmondásosnak nevezi Vlagyimir Putyin látogatását, a magyar miniszterelnököt pedig az orosz államfő „unióbéli barátjának” tartják. A hírügynökségnek Rácz András, a Finn Külügyi Intézet vezetője is azt mondta, hogy az út Putyinnak volt a fontosabb. „Ezzel tudja demonstrálni, hogy van egy szövetségese a NATO-n és az EU-n belül, vagyis ezáltal gyengül az unión belüli egység.”

A Reuters arról ír, hogy dacára az európai hűvös viszonynak, Putyint meleg szívvel várták Budapesten. A hírügynökség megjegyzi, hogy Orbán oroszbarátságának politikai ára van, és név említése nélkül nyugati diplomatákat idéz, akik tartanak attól, hogy a miniszterelnök még közelebb sodródik a a Kremlhez.

A Telegraph oldalán még a látogatás előtt jelent meg egy cikk, amely azt vette sorba, hogy Putyin hogyan és kivel köt szövetséget. Itt Orbán Viktort Kim Dzsong Unnal, Hugo Chávezszel, Bassár el-Aszaddal, Aléxisz Cíprasszal és az európai szélsőjobboldali mozgalmakkal egy társaságában mutatja a lap. A tegnapi napot taglaló beszámolóban megszólal Vágó Gábor és Gyurcsány Ferenc, a cikk pedig azzal zárul, hogy a szerző felidézi Orbán Viktor 1989-es beszédét, amelyben a politikus a szovjet csapatok kivonulását követelte.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió összefoglaló jelentésében elhangzott, hogy „a Nyugat nemhiába félt, a tárgyalások sikerrel zajlottak”. A tudósító szerint a nap gazdasági híre, szenzációja volt és a Déli Áramlatot ellenző Brüsszelnek szólt az orosz elnök bejelentése, miszerint a Gazprom elvileg nem ellenzi, hogy Magyarország növelje tartalékait a föld alatti gáztározókban. „Budapest ismét bebizonyította, nem akar senkinek a tanácsaira hallgatni. Ha valamit, valahol megtiltanak, helyébe olyan alternatíva léphet, amely gazdaságilag sokkal előnyösebb lehet” – állapította meg az orosz tévé tudósítója.

Az Izvesztyija című, a hatalomhoz közeli orosz napilap úgy értékelte Vlagyimir Putyin budapesti tárgyalásait, hogy Oroszország és Magyarország készek megtörni a szankciós blokádot. A Deny című ukrán napilap szakértők véleményére hivatkozva azt írta, hogy Putyin elnök budapesti látogatásának célja egyfelől az, hogy bizonyítsa, érdemes Oroszország barátjának lenni, másfelől pedig reméli, hogy Magyarország lesz az az ország, amely szétbomlasztja az Európai Uniót. A látogatás kapcsán terjedelmes interjút közölt a lap Dmitro Tkacs volt magyarországi ukrán nagykövettel általánosságban a magyar kormány külpolitikájáról.

Az ukrán sajtóorgánumok többsége csak az ukrán válsággal kapcsolatos kijelentéseit idézte az orosz elnöknek és csak címekben foglalt állást. „Gyakorlatilag megadásra szólította fel az ukrán katonákat Putyin Budapesten” – ezzel a címmel közölt tudósítást a TSZN ukrán televízió, az orosz államfő azon kijelentését kiemelve, amely szerint reméli, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni a Debalcevében rekedt ukrán katonák fegyverletételét. A Comments.ua hírportál azt emelte ki, hogy Putyin „optimista” a Donyec-medencében kialakult válság rendezését illetően.