Olyan előírásokra kérne felhatalmazást a kormány a magyaroktól, aminek alapján az illegális határátlépőket a magyar hatóságok vehetnék őrizetbe, tartanák őket fogva és toloncolnák ki az országból. Minderről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunkkal osztotta meg aggályait a tervezetről.
A szakember hangsúlyozta: a szabályok alapján az számít menekültnek, aki olyanfajta üldöztetés elől menekül, ami az országában veszélyt jelent rá, ezért védelemre jogosult. Mindezt a nemzetközi jog régóta szabályozza, az 1951-ben elfogadott genfi egyezményt Magyarország a rendszerváltás előtt ratifikálta, így ránk nézve is kötelező szabályokat tartalmaz.
Lattmann Tamás szerint jelenleg az a probléma, hogy akik Magyarországra érkeznek, róluk nem tudjuk „reflexből” megállapítani, hogy menekültek-e vagy sem. Ugyanis a menekültstátuszról döntenie kell az adott államnak, ahová ezek az emberek érkeznek. Amíg erről nem születik döntés, addig őket – elméletben – idegenrendészeti őrizetbe lehet venni. Ez semmiképpen nem kötelező, csupán egy lehetőség, mivel ezt az intézkedést – mint minden személyi szabadságot korlátozó lépést – a jelenlegi európai jogi környezetben az arányosság mérlegelésével lehet alkalmazni.
Az elmúlt időszakban azonban olyan gyakorlat alakult ki Európában, hogy az idegenrendészeti őrizetet csak utolsó eszközként alkalmazzák az ország területére érkező illegális bevándorlókkal szemben.
A nemzetközi jogász szerint ha olyan jogszabályt fogadnának el, ami kötelezően előírná a idegenrendészeti őrizetet, azt konkrét egyéni esetben szinte bizonyosan jogellenesnek tekintené a magyar bíróság, legvégső esetben pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. „Ha törvénybe írjuk azt, hogy kötelezően idegenrendészeti őrizetet kell alkalmazni, az veszélyes, és komoly kockázata van, hogy jogellenesnek fogja tartani a strasbourgi bíróság a végén” – emelte ki a szakember.
Hozzátette: a menedékkérelem benyújtásához való jogot a mostani nemzetközi jogi és európai emberi jogi környezetben direkt módon nem tagadhatjuk meg senkitől. A nemzetközi emberjogi tárgyú egyezmények, a genfi emberjogi konvenció, az európai uniós menekültjogi szabályok ezt szigorúan rögzítik. Így a tagállami szabályozás alapvetően szűkebb mozgástérben érvényesül, vagyis egy állam nem teheti meg azt, amit akar, mert a nemzetközi jogi szabályok kötik.
A szakember szerint Magyarországnak nem feltétlenül a szabályozáson kellene gondolkodnia, hanem sokkal inkább a gyakorlaton, illetve a külső határőrizet erősítésén. Ez esetben ugyanis megakadályozhatnák azt, hogy olyan bevándorlók jussanak hazánkba, akiket adott esetben nem szívesen látna senki az országban.
