Visszaesett a Fidesz, még sosem volt ilyen erős a Jobbik

Február elején az Ipsosnál 21 százalékon állt a kormánypárt, a Jobbik pedig 16-on a választókorú népesség körében.

A közvélemény-kutató friss adatai szerint a Fidesznek ismét csökkent a szavazóbázisa: míg januárban a választókorú népesség 23 százaléka támogatta a kormánypártot, február elején 21 százalék.

Erősített viszont a Jobbik, tábora a múltkori 14-ről 16 százalékra emelkedett – írták, jelezve, hogy a Jobbiknak még soha nem volt ilyen sok támogatója, jelenleg 1,3 millió választópolgár. „A pártrangsorban a Jobbik egyre közelebb kerül a Fideszhez, híveik számában már csak 400 ezres a különbség” – közölte az Ipsos.

Kutatásuk alapján az MSZP táborának mérete rendkívül stabil, negyedik hónapja 11 százalékos, ami 900 ezer szavazót jelent. A Demokratikus Koalíció (DK) valamelyest javított, most februárban 4 százaléknyi választót (körülbelül 300 ezer embert) vonzott. Az LMP továbbra is maradt a 3 százalékon, negyedmilliós táborral. Az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM), akárcsak a múlt hónapban, 1-1 százalékos, így táboruk csaknem 100-100 ezres lehet.

Az Ipsos mérése szerint a politikától távolságot tartók csoportjának növekedése megállt, jelenleg 40 százaléknyian vannak, azaz 3,2 millió választó tartozik közéjük.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz 40 százalékos, a Jobbik ebben az aktív szavazói csoportban 25 százalékot, az MSZP 19-et kapna. A DK 6 százalékon áll, az LMP 5-öt, az Együtt és a PM 1-1 százalékos eredményt érne el ebben a körben – tájékoztattak.

Az Ipsos összefoglalójában kiemelte, hogy október óta a Fidesz támogatottsága 35-ről 21 százalékra csökkent, azaz a kormánypárttól 1,1 millió szavazó távozott. Ez idő alatt a Jobbiknak 11-ről 16 százalékra nőtt a támogatottsága, míg a pártválasztásukban bizonytalanok aránya 32-ről 40 százalékra bővült – részletezték.

A szavazói mozgásokat összesítve a közvélemény-kutató azt tapasztalta, hogy a Fideszt elhagyó fiatalok és középkorúak, valamint a kis településeken élők inkább a Jobbik irányába fordultak, míg a kormánypárttól távozó idősebbek, nagyvárosokban élők elbizonytalanodtak, passzívvá váltak.

A Jobbik megerősödésének következménye – folytatták –, hogy egyre több társadalmi csoportban átveszik a vezetést a Fidesztől: a munkanélküliek és a szakmunkások körében ez már korábban megtörtént, itt most az előnyük 5-6 százalékpontos.

Az Ipsos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idei év februárja a választói viselkedésben jelentős fordulatot hozott: közvélemény-kutatásaikban először fordul elő, hogy a 30 évnél fiatalabb választók között a Jobbik megelőzi a Fideszt (20, illetve 16 százalékot érnek el). Kifejtették: a Jobbik az életkor emelkedésével mind kisebb tábort vonz, a harmincasok-negyvenesek körében 17 százalékot ér el, az ötvenesek-hatvanasok között 14, míg a náluk idősebbeknél mindössze 8 százalékot.

Azt is írták: a Jobbik viszonylag egyenletes társadalmi beágyazottságát igazolja, hogy az egyes iskolázottsági csoportokban, valamint a különböző települési kategóriákban a támogatók aránya kevéssé, legfeljebb 2-3 százalékponttal tér el az átlagtól. Az egyik végponton az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak 13-13 százalékos eredménye áll, a másikon az érettségizettek és a kisvárosokban élők 18-18 százaléka – sorolták az adatokat, hozzátéve, a párt táborának erős összetartó eleme, hogy rendkívül elégedetlen a hazai helyzettel: 88 százalékuk szerint rossz irányban haladnak az ország ügyei, s csak 8 százalékuk nyilatkozott pozitívan.

A Fideszről azt írták, hogy minden társadalmi csoportban sokat veszített, de az említett hármon – ahol a Jobbik vezet – és a nyugdíjasokon kívül – ahol holtversenyben állnak az MSZP-vel – a többiben megtartotta első helyét. A kormánypártnak a falvakban vannak a legerősebb pozíciói, ott 30 százalékon állnak, a legkevesebb híve pedig az ötvenes korosztályban van, ott mindössze 15 százalékot kapnának, éppen annyit, mint a Jobbik és az MSZP.

Az Ipsos tájékoztatója végén azt írta, hogy „a Fidesz tábora egyre inkább a szavazói törzsközönségre szűkül”, aminek egyik érzékelhető sajátossága, hogy szinte egységesek az ország helyzetének megítélésében: 92 százalékuk szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon.

Az Ipsos február 1–7. között vette fel közvélemény-kutatásának adatait ezer ember megkérdezésével.