Az Ipsos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idei év februárja a választói viselkedésben jelentős fordulatot hozott: közvélemény-kutatásaikban először fordul elő, hogy a 30 évnél fiatalabb választók között a Jobbik megelőzi a Fideszt (20, illetve 16 százalékot érnek el). Kifejtették: a Jobbik az életkor emelkedésével mind kisebb tábort vonz, a harmincasok-negyvenesek körében 17 százalékot ér el, az ötvenesek-hatvanasok között 14, míg a náluk idősebbeknél mindössze 8 százalékot.
Azt is írták: a Jobbik viszonylag egyenletes társadalmi beágyazottságát igazolja, hogy az egyes iskolázottsági csoportokban, valamint a különböző települési kategóriákban a támogatók aránya kevéssé, legfeljebb 2-3 százalékponttal tér el az átlagtól. Az egyik végponton az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak 13-13 százalékos eredménye áll, a másikon az érettségizettek és a kisvárosokban élők 18-18 százaléka – sorolták az adatokat, hozzátéve, a párt táborának erős összetartó eleme, hogy rendkívül elégedetlen a hazai helyzettel: 88 százalékuk szerint rossz irányban haladnak az ország ügyei, s csak 8 százalékuk nyilatkozott pozitívan.
A Fideszről azt írták, hogy minden társadalmi csoportban sokat veszített, de az említett hármon – ahol a Jobbik vezet – és a nyugdíjasokon kívül – ahol holtversenyben állnak az MSZP-vel – a többiben megtartotta első helyét. A kormánypártnak a falvakban vannak a legerősebb pozíciói, ott 30 százalékon állnak, a legkevesebb híve pedig az ötvenes korosztályban van, ott mindössze 15 százalékot kapnának, éppen annyit, mint a Jobbik és az MSZP.
Az Ipsos tájékoztatója végén azt írta, hogy „a Fidesz tábora egyre inkább a szavazói törzsközönségre szűkül”, aminek egyik érzékelhető sajátossága, hogy szinte egységesek az ország helyzetének megítélésében: 92 százalékuk szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon.
Az Ipsos február 1–7. között vette fel közvélemény-kutatásának adatait ezer ember megkérdezésével.
