Nagymértékben segítik az igazságszolgáltatás munkáját és az elítéltek társadalomba való beilleszkedését a pártfogó felügyelők. Az Igazságügyi Minisztérium felmérése szerint az elmúlt tíz évben csaknem a duplájára emelkedett az ezzel kapcsolatos ügyek száma. Erről az Igazságügyi Hivatal (IH) vezetője beszélt lapunknak.
Szeiberling Tamás sikertörténetnek nevezte a pártfogók által végzett mediációs tevékenységet, amely – mint mondta – jelentős terhet vesz le a bíróságok válláról. A rendszer lényege, hogy bizonyos – öt évet nem meghaladó – bűncselekmények, illetőleg tavaly óta már a szabálysértések esetében is lehetőség van az elkövetők és a sértettek megegyezésére a pártfogó szolgálatoknál. Ha a felek meg tudnak egyezni, az ügy nem jut el a bíróságra, hanem pártfogók ellenőrzik a létrejött megállapodás teljesülését. Ez mindkét félnek ideális, mivel a sértett azonnali jóvátételhez jut, az elkövető pedig mentesül a büntetőjogi következmények alól – mutatott rá Szeiberling Tamás, hozzátéve, hogy tavaly több mint nyolcezer közvetítői eljárást bonyolítottak le a pártfogók.
A 2004 óta csaknem duplájára emelkedett, pártfogó felügyeletet igénylő ügyek közül a közérdekű munka végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése szerepel az első helyen. Tavaly több mint negyvenezer ilyen ügyben jártak el, amelyekből nyolcezer eljárást zártak le. A szakemberek azt ellenőrzik, hogy a közérdekű munkára ítéltek teljesítik-e a büntetést. A múlt évben a befejezett ügyek közül a terheltek negyede, csaknem kétezer fő esetében kellett szabadságvesztésre váltani a közérdekű munka büntetését.
A második legmagasabb ügyszám a felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletével kapcsolatos. A fiatalkorúak esetében kötelező a környezettanulmány beszerzése is a büntetőeljárások során. Tavaly több mint tizenkétezer ügyben készült ilyen vizsgálat. Ilyenkor már a nyomozás megindításakor megkeresi a Pártfogó Felügyelői Szolgálatot a nyomozó hatóság, majd a pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A szakvéleményben a felügyelő felméri a kockázati tényezőket és a bűncselekményhez vezető okokat, s ebből szakvéleményt ír, ami a hatóságok rendelkezésére áll döntésük meghozatala előtt. A felnőttkorúak esetében általában nem készül környezettanulmány, ám ha a bíróság vagy az ügyészség fontosnak tartja, akkor kérheti a vélemény elkészítését. Habár a bíróságok ezzel többnyire élni is szoktak, Szeiberling Tamás álláspontja szerint akár több esetben is kérhetné a tanulmányt a bíróság.
