Már csak néhány nap és megszűnik az EU-ban a tejtermelés mennyiségi szabályozására harmincegy évvel ezelőtt létrehozott kvótarendszer, április elsejétől már csak a tagállamok lehetőségei és képességei szabnak határt a termelésnek. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint az adminisztratív termelési korlát megszűnése hazánkat közvetlenül nem érinti, mivel Magyarország eddig is a meghatározott kvóta alatt teljesített. A közvetett hatásokkal azonban számolnunk kell, hiszen számos olyan tagállam van az unióban, amelyek már eddig is elérték vagy meg is haladták a kvótájukat. Az elmúlt évben az unió termelése 4-6 százalékkal emelkedett, a következő években pedig további bővülés várható.
A jelenlegi brüsszeli álláspont szerint az így keletkező többletet nem az uniós, hanem harmadik országok piacán kívánják értékesíteni a tagállamok, ugyanakkor, ha ez a „felesleg” bent ragad, az jelentős árleszorító hatással járhat. A szakmaközi szervezet szerint bár az uniós kvóta kivezetése hordoz némi kockázatot az ágazat jövőjével kapcsolatban, az általuk javasolt feltételek teljesülésével a termelés szinten maradhat, sőt, enyhén emelkedhet is a következő években. – Az elmúlt uniós támogatási ciklusban a termelők 70-80 százaléka fejlesztett, a nyers tej így versenyképes áron jut el a feldolgozókhoz. Ugyanakkor ahhoz, hogy a tejtermék ára is versenyképes legyen a magyar piacon, elengedhetetlen a feldolgozás korszerűsítése – emelte ki Harcz Zoltán. Jelezte, a főként Olaszországba és Horvátországba irányuló exportunk döntő hányada nyers tej, ezen pedig a következő időszakban változtatni kell. – A hazai tejet itthon kell tartani, és magasabb hozzáadott értékű tejtermékeket kell előállítanunk belőle – jegyezte meg.
Meglátása szerint erre minden esély megvan, mivel a hazai alapanyagár európai szinten a legalacsonyabb, az európai uniós támogatások pedig hozzájárulhatnak a feldolgozóipar fejlesztéséhez. Becslése alapján az ágazatnak 40-50 milliárd forintnyi támogatásra lenne szüksége, a kerethez pedig a kicsi, a közepes és nagyobb vállalatoknak is hozzá kell férniük. – Ezeket a cégcsoportokat nem egymással kell szembeállítani, hanem együtt kell kezelni őket. Vannak ugyanis olyan termékek – például a tejpor, az ultrahőkezelt tej vagy a vajtömb –, amelyeket a kis cégek nem tudnak előállítani – jegyezte meg. A szervezet ügyvezető igazgatója megjegyezte azt is, hogy a fejlesztések mellett fontos a piac tisztítása is, amelyben nagy szerepe lehet a január elsejével bevezetett elektronikus közúti áruforgalom- ellenőrző rendszernek. A terméktanács szerint az ellenőrző rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok egyelőre vegyesek, a következő néhány hónapban pedig számos technikai jellegű változtatásra is szükség lesz.
– A tej romlandó anyag, ráadásul nem látni előre, hogy másnap mekkora lesz a hozam, a fejőházakban pedig gyakran számítógép és annak kezelésére alkalmas személyzet sincs. A tej árának bejelentésével is gondok vannak, mivel gyakran csak utólag, statisztikai adatok alapján állapítják meg – mondta az ügyvezető igazgató. A belpiac visszaszerzésének szintén nagyon fontos tényezője a fogyasztók megnyerése, ezért tejfogyasztást ösztönző programokra és aktív marketingtevékenységre van szükség. – A fogyasztókkal meg kell értetnünk, hogy súlya van annak, ha hazai terméket választanak, hiszen hosszú távon, megfizethető áron csak a hazai tej- és tejtermék- kínálat tudja az ő igényeiket kielégíteni – tette hozzá a szakértő.
A kormány célja, hogy 2014 és 2020 között az alapanyag-termelésből a feldolgozott termékek előállításának irányába vigyék el a magyar agráriumot. Ezzel csökken a kiszolgáltatottságunk, másrészt ha nő a feldolgozás, akkor nő a hozzáadott érték, nő a jövedelem, ami helyben is marad – mondta a hét végén Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség államtitkára Kiskőrösön, a VI. Duna–Tisza közi agrárexpó megnyitóján jelezte: európai uniós pénzekből 300 milliárd forintot az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítésére szeretnének fordítani, amelyből 200 milliárdot a mezőgazdasági kis és közepes családi gazdaságok tudnak igénybe venni, valamint azok az élelmiszer-ipari szereplők, amelyek a kisebb méretű kategóriába tartoznak. A pályázati rendszerről kiemelte: új szemléletű eljárásrenddel találkoznak majd az érintettek. A cél az, hogy az európai uniós pénzekhez sokkal egyszerűbben lehessen hozzájutni. Az államtitkár egyúttal emlékeztetett arra, hogy 2010 óta megduplázódott a regisztrált kistermelők száma, s túl vagyunk a kétszázadik termelői piac átadásán is – ismertette a távirati iroda.
