Nem szűnik hazánkban a kórházi erőszak

Szigorodtak a törvényi szabályozások, ennek ellenére sem visszatartó erő a fehér köpeny.

A vizsgálat kitért arra is, mi váltja ki a betegek és hozzátartozóik részéről az agresszív viselkedést. Az ápolók szerint legtöbbször a kulturális különbségek, a média egészségüggyel kapcsolatos negatív hatása, a betegjogok megváltozása, valamint a megnövekedett várakozási idő az erőszak forrása.

A megkérdezettek szerint elsősorban a törvény szigorításával, a túlterheltség megszüntetésével, a társadalmi, szakmai, erkölcsi presztízs erősítésével, és a betegek, illetve hozzátartozóik megfelelő tájékoztatásával lehetne megelőzni a bántalmazásokat.

Lapunk megkeresésére Vörösmarty Attila, a kutatás készítője elmondta: a jogszabályváltozás nem hozta meg a kívánt hatást, mert míg a rendőrök esetében tisztában van az elkövető, hogy ki ellen lép fel, az egészségügyiek fehér köpenye nem visszatartó erő. A szakember szerint további lépéseket kellene tenni az erőszak megfékezése érdekében. Így a kórházaknak kockázatelemzést kellene készíteni arról, hol és miért történik a legtöbb agresszió. Sok esetben ugyanis az okok kiküszöbölésével meg lehetne előzni a problémákat. A kultúrákról és szubkultúrákról szóló oktatás is fontos ahhoz, hogy könnyebben kezelhetők legyenek az agresszív megnyilvánulások. Hasznos volna, ha szabályoznák a látogatási időt, mert ezzel megakadályozható, hogy bárki bemehessen az egészségügyi intézménybe.

Be kellene vezetni, hogy minden látogató csak adatainak rögzítése után léphessen be, mert egy esetleges tettlegesség esetén így visszakereshető az elkövető. Emellett biztonsági őrökre is szükség van, mert a kórházak többségében csak portaszolgálat működik. A szakember hozzátette: a jogszabály mellett fontos az ápolók oktatása is. Ezt felismerve a szakdolgozói kamara „Korunk népbetegsége az agresszió” címmel már több megyében továbbképzéseket tart a témában.

Felmondott a Péterfy Sándor utcai kórházban az a nővér, aki néhány hete az ápolók ki nem fizetett túlóráiról beszélt – közölte az RTL Klub. Mint korábban megírtuk, a túlórapénzek folyósítását egy uniós irányelv szabályozza, ami alapján a későbbi elszámolás is lehetséges. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint tavaly összesen 3,9 milliárd forintot fizettek ki rendkívüli munkavégzésért. A korábban nyilatkozó ápolónő most figyelemfelkeltő akciót indított egy közösségi oldalon, és szombaton fekete ruhában akart tiltakozni az egészségügyben dolgozók helyzete ellen. Az akcióhoz többen is csatlakoztak, akik közzétették a fényképüket, melyen fekete köpenyben dolgoznak. Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a tévécsatornának elmondta: a demonstrációt szervező nővér fekete ruhában ment be dolgozni, ezért a kórház ápolási igazgatója és osztályvezető főnővére felszólította, hogy öltözékét cserélje vissza a kórház által kiutalt formaruhára. A fiatal nővér ezért levette a fekete ruhát, de azonnali hatállyal felmondott. Közben az általa indított Facebook-csoport követőinek száma már elérte a nyolcezret.