„Az egyház is beleszürkült a szürke rendszerváltásba”

Németh Zsolt szerint meg kell találni és fel kell mutatni a hit hőseit.

2015. 05. 30. 13:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szabadulás az egyház babiloni fogságából című, szombaton kezdődött, kétnapos konferencia igei bevezetőjében Tőkés László európai parlamenti képviselő emlékeztetett: az egyiptomi fogságból szabadult bibliai zsidóság pusztai vándorlása negyven évig tartott.

„Mi a vándorlásunk 26. évében vagyunk, de a rendszerváltozás egy folyamat, ezen az úton kell tovább haladnunk” – fogalmazott a lelkész-politikus, akit 25 éve iktattak be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki tisztségébe.

Tőkés László rámutatott: a 25 éve elindult egyházi rendszerváltás azt célozta meg, hogy a „kiszolgáló egyházból” ismét „szolgáló egyházzá” tegye a református egyházat. Hozzátette, a rendszerváltozás útján elindult egyháznak a kiválasztott úton kell továbbhaladnia, nincsen számára visszaút.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Robert Schumant, az Európai Unió alapító atyáinak egyikét parafrazeálva úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzet vagy keresztyén lesz, vagy egyáltalán nem lesz. A református gyülekezeti főgondnoki tisztséget is viselő politikus kijelentette, hogy a határon túli magyar egyházakat jobb állapotban találták az 1989-es változások, mint a magyarországiakat, és a rendszerváltásban is előbbre tartanak.

Véleménye szerint a határon túli magyar egyházakat az is megkülönbözteti a magyarországiaktól, hogy számukra „az elnyomás nem ért véget, csak átalakult”. Úgy vélte, az utódállamokban most is korlátozzák a szabad vallásgyakorlást, és az egyházi restitúció is megtorpant. „Romániában mintha legfelsőbb szintű támogatást élvezne a restitúció teljes leállítása” – jegyezte meg.

Németh Zsolt úgy ítéli meg, hogy Magyarországon „az egyház is beleszürkült a szürke rendszerváltásba”. A megújulást azonban mindaddig lehetségesnek látja, „amíg tart a kegyelmi idő”. Magyarországon körvonalazni kell az egyházi emlékezetpolitikát, meg kell találni és fel kell mutatni a hit hőseit. „Ha nem is gejzírként tör fel a megújulás”, elő kell készíteni azokat a „patakmedreket”, amelyeken „végigfolyhat majd a tiszta víz” – mondta.

Kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy a magyar nemzetpolitika egy következő, új időszakában kitüntetett szerephez fognak jutni a határon túli magyar egyházak. Sok sikert kívánt ahhoz, hogy az egyházak be tudják tölteni a rájuk váró szerepet.

A Szabadulás az egyház babiloni fogságából című konferencia keretében jeles teológusok, közéleti szereplők, egyháztörténészek szólnak hozzá az egyházban történt rendszerváltozás témájához. A konferencia keretében este vetítik Gyöngyössy Bence Janus című filmjét. A film egy erdélyi ellenzéki család történetén keresztül mutatja be, hogy a romániai totalitárius rendszer titkosszolgálatának egyik ügynöke egy házasságon keresztül miként hatol be az otthon négy fala közé, hogyan kontrollálja és manipulálja a magánélet legintimebb pillanatait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.