„Az egyház is beleszürkült a szürke rendszerváltásba”

Németh Zsolt szerint meg kell találni és fel kell mutatni a hit hőseit.

2015. 05. 30. 13:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szabadulás az egyház babiloni fogságából című, szombaton kezdődött, kétnapos konferencia igei bevezetőjében Tőkés László európai parlamenti képviselő emlékeztetett: az egyiptomi fogságból szabadult bibliai zsidóság pusztai vándorlása negyven évig tartott.

„Mi a vándorlásunk 26. évében vagyunk, de a rendszerváltozás egy folyamat, ezen az úton kell tovább haladnunk” – fogalmazott a lelkész-politikus, akit 25 éve iktattak be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki tisztségébe.

Tőkés László rámutatott: a 25 éve elindult egyházi rendszerváltás azt célozta meg, hogy a „kiszolgáló egyházból” ismét „szolgáló egyházzá” tegye a református egyházat. Hozzátette, a rendszerváltozás útján elindult egyháznak a kiválasztott úton kell továbbhaladnia, nincsen számára visszaút.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Robert Schumant, az Európai Unió alapító atyáinak egyikét parafrazeálva úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzet vagy keresztyén lesz, vagy egyáltalán nem lesz. A református gyülekezeti főgondnoki tisztséget is viselő politikus kijelentette, hogy a határon túli magyar egyházakat jobb állapotban találták az 1989-es változások, mint a magyarországiakat, és a rendszerváltásban is előbbre tartanak.

Véleménye szerint a határon túli magyar egyházakat az is megkülönbözteti a magyarországiaktól, hogy számukra „az elnyomás nem ért véget, csak átalakult”. Úgy vélte, az utódállamokban most is korlátozzák a szabad vallásgyakorlást, és az egyházi restitúció is megtorpant. „Romániában mintha legfelsőbb szintű támogatást élvezne a restitúció teljes leállítása” – jegyezte meg.

Németh Zsolt úgy ítéli meg, hogy Magyarországon „az egyház is beleszürkült a szürke rendszerváltásba”. A megújulást azonban mindaddig lehetségesnek látja, „amíg tart a kegyelmi idő”. Magyarországon körvonalazni kell az egyházi emlékezetpolitikát, meg kell találni és fel kell mutatni a hit hőseit. „Ha nem is gejzírként tör fel a megújulás”, elő kell készíteni azokat a „patakmedreket”, amelyeken „végigfolyhat majd a tiszta víz” – mondta.

Kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy a magyar nemzetpolitika egy következő, új időszakában kitüntetett szerephez fognak jutni a határon túli magyar egyházak. Sok sikert kívánt ahhoz, hogy az egyházak be tudják tölteni a rájuk váró szerepet.

A Szabadulás az egyház babiloni fogságából című konferencia keretében jeles teológusok, közéleti szereplők, egyháztörténészek szólnak hozzá az egyházban történt rendszerváltozás témájához. A konferencia keretében este vetítik Gyöngyössy Bence Janus című filmjét. A film egy erdélyi ellenzéki család történetén keresztül mutatja be, hogy a romániai totalitárius rendszer titkosszolgálatának egyik ügynöke egy házasságon keresztül miként hatol be az otthon négy fala közé, hogyan kontrollálja és manipulálja a magánélet legintimebb pillanatait.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.