Költözik a Pázmány

Új helyre, az IBS régi épületébe is beköltözik az egyetem bölcsészkara, de közben valószínűleg náluk marad a piliscsabai campus is.

Egyik forrásunk szerint a kettős helyszín meghirdetésével a jelentkezők lehetőséget kaptak, hogy eldöntsék, melyiket preferálják, és a rendelkezésre álló információk szerint többen jelentkeztek a fővárosba. „Az elmúlt négy-öt év statisztikái alapján a Piliscsabán meghirdetett képzések iránti kereslet – még a nagyobb szakokra is – meredeken csökkent.” Ugyanakkor „az a pletyka, miszerint szeptembertől az egész campus felköltözik, nem igaz, klasszikus kacsa. Ami helytálló, hogy a legtöbb, 2015 szeptemberében első évfolyamos alapszak Budapesten indul. A már meglévőket ez nem érinti.”

A főváros felé orientálódással ugyanakkor egyetért a forrás, és azt is hozzátette, hogy nem a több helyszínen történő párhuzamos képzés, hanem egy olyan alternatíva létrehozása volt a cél, mellyel a hallgatók járnak jól.

A három éve zajló, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kart érintő változások egybeesnek az új rektor, Szuromi Szabolcs 2011-es kinevezésével. A kar átalakítása többlépcsős folyamatként valósult meg: egyrészt az esztergomi Vitéz János Kar integrációjára 2013 júniusának végén került sor. Másrészt 2012-től kezdődően lehetett jelentkezni a Mikszáth Kálmán tér 1. szám alatt álló Sophianum épületébe – igaz, korántsem akkora mennyiségben, ahogy jelenleg, a szakok áthelyezése fokozatosan történt. Azonban a szárnyra kapott pletykáknak nem lehetett gátat szabni: se Szuromi Szabolcs rektor Nol.hu-n, se Botos Máté dékán Heti Válaszban közzétett interjúja nem segített. Információink szerint 2014 októberében pedig az addig bérelt épületet megvásárolta az egyetem.

Noha a foglalkoztatottak életére is hatással volt a változás, hallgatói oldalról jóval aktívabb ellenállásba ütközött: lapunk is írt arról a 2014. október 8-án indított Maradjon Piliscsabán a Pázmány oldalról, mely létrehozása után nem sokkal elérte a közel 1400 kedvelést. Az oldal üzemeltetői valószínűleg nem lőttek mellé azokkal az érvekkel, melyeket a költözés ellen hoztak fel, tekintve, hogy több száz helyeslés és számos hozzászólás érkezett. A hallgatók nemcsak a helyszínváltoztatást, hanem a minden előzmény nélküliséget és véleményük, javaslataik figyelmen kívül hagyását hiányolták.

Az egyetem vezetése ugyanakkor a versenyképességet és a jelentkezők számának csökkenését hozta fel a döntés indokaként. Erről a rektor is beszélt, a dékán pedig kiemelte, hogy „noha az összes hozzánk jelentkező száma nőtt, az első helyen a Pázmány BTK-t megjelölők száma csak feleakkora arányban emelkedett. Demográfiai hullámvölgyben ez is nagy eredmény, de a mi olvasatunkban ez azt jelenti, hogy bár elméletben vonzó a kar, a gyakorlatban elgondolkodtató a távolság.”

A helyzeten jelentősen rontott, vagy éppenséggel elindította a problémát, hogy 2012-ben megkezdték az esztergomi vasútvonal felújítását. Ez nemcsak a pótlóbuszok dugóban való rostokolását, de a könnyen megközelíthető Nyugati pályaudvartól távolabb, az Árpád-hídtól való indulást is jelentette.

Ahogy akkor írtunk róla, a piliscsabai campus állapota egy jelentős renoválást vagy átépítést is indokolna. Az egyedi stílus miatt drága lehet a karbantartás is, de ennél nagyobb baj, hogy az elszórtan felhúzott épületek a lehető legkedvezőtlenebbek hőtechnikai szempontból.

Ugyanakkor a festői környezet, a nagyváros szmogjától és zajától mentes, de annyira mégsem távoli helyszín ideális egy campus számára. Ám az infrastrukturális fejlesztések hiánya óriási hátrány: se egy írószerbolt, se egy éjjel-nappali, a legközelebbi dohánybolt húszpercnyi, a két legközelebbi élelmiszerüzlet öt, illetve tizenöt percnyi sétára van. A szórakozás vagy kulturális lehetőségek kimerültek a ritka kollégiumi estekben és a helyi kocsmákban tartott heti rendszerességű kvízjátékban – utóbbi a 2014/15-ös tanévben már nem is indult. Az egyetem melletti lakóparkban élők jórészt autóval közlekednek a távolságok miatt, ám ezt egy-két kivétellel nem engedheti meg magának az ott lakó átlagegyetemista.

A lassan két évtizednyi múltra visszatekintő bölcsészkar alapítása közvetlenül a rendszerváltozás időszakára nyúlik vissza, mikor az Országgyűlés a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémiát mint egyetemi rangú intézményt ismerte el, és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy bővítésével katolikus egyetem szülessen. Emellett az 1990. augusztus 15-én kiadott Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezés a katolikus egyetemekről lehetővé teszi, hogy az Apostoli Szentszéken kívül más hivatalos egyházi jogi személyek, például püspöki karok vagy szerzetesrendek is katolikus egyetemet alapíthassanak.

Az elhagyott szovjet laktanyák környezeti adottságaira a szervezők is felfigyeltek, és a piliscsabai együttest választották terjeszkedés céljából. A katolikus egyetem alapítására létrehozott alapítvány az egyetem honlapjának tanúsága szerint az ingatlant a kormánytól 1991 őszén átvette, majd felajánlotta a Püspöki Konferenciának egyetemi oktatási épületek kialakítása céljából. Ezután a Magyar Katolikus Püspöki Kar a Budapesten működő Római Katolikus Hittudományi Kar mellett új egyetemi karként Bölcsészettudományi Kart alapított, és kimondta, hogy az intézmény így katolikus egyetemmé vált. Az egyetem szervezeti és működési szabályzata fenntartóként a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát nevezi meg, melynek elnöke az intézmény nagykancellárja is. A tisztséget 2005-től Erdő Péter bíboros tölti be.

Mivel a létszám jelentősen redukálódott, s már napközben is kong az ürességtől a campus, a költséghatékonyság egyáltalán nem tűnik szempontnak. Így felmerül a kérdés: milyen szándékai vannak a tulajdonosnak az épületegyüttessel? Az összmunkatársi értekezleten a források egyöntetű véleménye szerint az is elhangzott, hogy mint tudományos tevékenység helyszínére, vagy mint kutatóintézetre számítanak rá.

Az Otthon Centrum Ingatlaniroda munkatársa megkeresésünkre elmondta: a campus értéke milliárd forintokban mérhető, hála a tágas tereknek és a hatalmas területnek. Konferencia-központként való hasznosításához bár az infrastruktúra – éttermi rész, szomszédos áruház, vasút- és buszmegálló – nagyjából rendelkezésre áll, az épületek nem alkalmasak ilyen funkció betöltésére. „Jó néhányból szálláshelyet kellene kialakítani, mellé wellness részleget vagy uszodát építeni esetleg, mely pillanatnyilag nincsen, ezenkívül az étterem is régóta használaton kívül van. Elengedhetetlen lenne a felújítás, hogy rentábilisan tudjon működni.”

Az információk megerősítésére felkerestük a dékáni hivatalt, tőlük az alábbi választ kaptuk: „Botos Máté dékán úr köszönettel vette megkeresését. Kérésére sajnálattal tájékoztatjuk, hogy egyetemi ügyekben kizárólag Rektor Úr nyilatkozhat.” Ezután telefonos megkeresésünkkor a rektori hivatal munkatársa közölte: a rektor nem kíván interjút adni a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar költözésének ügyében, mivel június 8-án adnak ki erről nyilatkozatot. Erdő Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke egyelőre nem válaszolt megkeresésünkre.