Strasbourg közbelépett: nem kapott életfogytiglant az elítélt

Feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb így is csak negyven év múlva vizsgálható.

Magyar Lászlót korábban jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourg-i bírósához fordultak, amely tavaly októberben kimondta: az ítélkezésének alapjául szolgáló emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésével ütközik az olyan életfogytiglani büntetés, amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára, valamint hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie ehhez.

Az emberi jogi bíróság gyakorlata szerint tényleges életfogytiglan esetén huszonöt év után meg kell történnie az első felülvizsgálatnak, és ezután rendszeres időközönként ismétlődnie kell. A rendszeres felülvizsgálat ugyanakkor nem zárja ki, hogy az elítélt indokolt esetben élete végéig börtönben maradjon, csupán a lehetőségét kell biztosítani annak, hogy ha a büntetés már elérte célját, akkor végrehajtása felfüggeszthető legyen.

A strasbourg-i döntés után a Legfőbb Ügyészség és Magyar László védője is felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához az egyezménysértő ítélet megváltoztatása érdekében.

A kúriai eljárás során a Legfőbb Ügyészség hónapokon át azt az álláspontot képviselte, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatának és a feltételes szabadlábra bocsátásnak a legkorábbi lehetséges időpontja ebben az ügyben harminc év, ahogy ezt az el nem évülő cselekményeknél – melyek miatt ebben az ügyben Magyar Lászlót elítélték – a magyar jog előírja. A vádhatóság ezt az álláspontot képviselte még egy héttel ezelőtti perbeszédében is. A védelem a strasbourg-i gyakorlatra hivatkozva a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját huszonöt évben kérte meghatározni.

A Legfőbb Ügyészség két nappal a csütörtökre kitűzött határozathirdetés előtt megváltoztatta álláspontját, azt kérte, hogy a Kúria hagyja helyben a vitatott döntést, egyúttal mondja ki, hogy Magyar László ügyében a büntetés-végrehajtási törvénynek azt a január 1-jén életbe lépett módosítását kell alkalmazni, mely szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség felülvizsgálatra és indokolt esetben feltételes szabadságra bocsátásra.

Az egyes ügyekben először a Kúria erre kijelölt tanácsa alkot véleményt, amelyet elküld az igazságügyi miniszternek, aki változatlan formában továbbítja a köztársasági elnöknek, aki már nincs kötve a Kúria javaslatához, hanem szabadon dönt.

Csütörtökön a Kúrián a Legfőbb Ügyészség képviselője felülvizsgálati indítványának szokatlan megváltoztatását egyebek mellett azzal indokolta, hogy ha Magyar László esetében harminc évre csökkenne a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja, az „vállalhatatlan” megkülönböztetést eredményezne a többi tényleges életfogytiglanra ítélthez képest, akiknél a január 1-jén hatályba lépett szabályok szerint ez a legkorábbi időpont negyven év.

A védelem kifogásolta, hogy az ügyészség az eljárás legutolsó szakaszában változtatta meg álláspontját, és úgy vélekedett, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében alkalmazandó, január 1-jén életbe lépett törvény nincs összhangban a strasbourg-i gyakorlattal.

A Kúria öttagú tanácsa végül megváltoztatta a Magyar László ügyében a korábbi hazai ítéleteket, és mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést. Ugyanakkor előírta, hogy az életfogytiglan felülvizsgálatára és a feltételes szabadságra bocsátásra leghamarabb negyven múlva nyílik lehetőség.

A legfelsőbb szintű bíróság szóbeli indoklásában kiemelte: csak annyiban nyúlhatott az eredeti ítélethez, amennyiben a strasbourg-i döntésben megállapított egyezménysértés kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges. Az emberi jogi bíróság pedig a közelmúltban egy másik magyar ügyben kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának negyven évben való meghatározása nem egyezménysértő.

A Kúria a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos új szabályozásról leszögezte azt is: a strasbourg-i gyakorlatnak nem felel meg, hogy sem az államfő, sem a határozatát ellenjegyző igazságügyi miniszter nem köteles indokolni döntését.

A határozat kihirdetése után Magyar László védője újságíróknak úgy fogalmazott: álláspontja szerint téves ítélet született, a Kúria félreértette a strasbourg-i eljárást, az életfogytiglanra ítéltek esetében az első felülvizsgálatnak már huszonöt év múlva be kell következnie.

Az ügyvéd jelezte, hogy a Kúria döntése miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak alkotmányjogi panasszal, és azt is megfontolják, hogy újra elmenjenek Strasbourg-ig.