Mészáros János azt mondta, ez annál is inkább szükséges, mert az Európai Unióban a lakosság arányában Magyarországon halnak meg a legtöbben vastagbélrákban, illetve a megbetegedések tekintetében Szlovákia után a második helyen állunk.
A megelőzést segíti, hogy 2020-ig az ezzel kapcsolatos operatív program keretében 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre a prevenció, az egészségügyi szűrések kiterjesztésére.
A rák valóban a balszerencse számlájára írható? Februárban dr. Oláh Edittel készítettünk interjút arról, hogy a rákos megbetegedések többsége inkább a biológiai balszerencsének tudható be, mint az egészségtelen életmódnak vagy az öröklött genetikai hibáknak.
Júniusban arról írtunk, hogy oktatófilmmel népszerűsíti az egészségügyi államtitkárság a vastagbélrákszűrést. A rákos betegek hívják fel a figyelmet a szűrés fontosságára, ugyanis a túlélési esélyt az is meghatározza, hogy minél korábban diagnosztizálják a beteget.
Beszámoltunk arról, hogy a világon egyedülálló telefonos alkalmazást fejlesztettek ki a Pécsi Tudományegyetem orvosai. A hiánypótló applikációt eddig 53 ezren töltötték le. Az egyszerű program nem kevesebbre hivatott, mint hogy a Magyarországon vezető haláloknak számító tüdőrákot megfékezze.
Kedden adtunk hírt arról, hogy a zöld tea és a mediterrán ételek fogyasztása jótékony hatással lehet a prosztatarákra.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy jelenleg csupán négy megyében folynak vastagbélrák-szűrési programok: Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád megyében hazai finanszírozás nyomán, Csongrád megyében pedig egy európai uniós pilotprojekt keretében. A tervek szerint ennek köszönhetően 285 háziorvos bevonásával az év végéig már 30 ezer férfi és nő szűrése történik meg.
Mészáros János hangsúlyozta, hogy a 2015-ben megfogalmazott egészségügyi stratégiában kiemelt helyen szerepel a megelőzés és a szűrés, illetve az elmúlt években jelentős egészségpolitikai lépések történtek a megelőzés, főleg a daganatos megbetegedések megelőzése, korai felismerése érdekében.
