A kollégium bővítése 2009-ben megkezdődött ugyan, de az elhibázott PPP-konstrukció miatt a megvalósítás félbeszakadt – mondta a miniszter. „Megállapítható, hogy a szerződések egyértelműen hátrányosak voltak a közszféra számára” – idézte Varga Mihály a magánszféra bevonásával létrejött PPP-szerződéseket áttekintő állami számvevőszéki vizsgálat eredményét.
Elmondta, hogy 18 felsőoktatási intézmény esetében 54 ilyen szerződést kötöttek 20 éves futamidővel. Változatlan konstrukció esetén a 86 milliárd forint értékű beruházásokért a programok 2028-ban történő lezárásáig 391 milliárd forintot, tehát a beruházási érték több mint négy és félszeresét kellene kifizetni.
„Egyértelmű tehát, hogy ismét egy olyan feladattal nézünk szembe, amikor a korábbi kormány hibáit kell orvosolnunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy elsőként a legnehezebb helyzetben lévő intézmények esetében váltják ki a PPP-projekteket. Az ehhez szükséges források – összesen 5,3-5,4 milliárd forint – az Országgyűlés által már elfogadott 2016-os költségvetési törvényben szerepelnek – ismertette a miniszter.
Varga Mihály kitért arra is, hogy Magyarországon egyre jobban erősíti egymást az ipar és a tudomány, ez pedig különösen fontos a Magyarországon működő külföldi nagyvállalatok esetében, amelyek közül egyre többen már nemcsak a termelési, de a kutatásfejlesztési tevékenységük egy részét is Magyarországra hozzák. Példaként említette az Audi, a General Motors, a Mercedes Benz és a Bosch vállalatokat. Ugyanakkor „arra kell törekednünk, hogy a nemzetközi nagyvállalatok mellett minél több magyar vállalkozás is hasonlóan szoros és a fejlődést szolgáló kapcsolatot alakítson ki az egyetemekkel” – tette hozzá.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a Kandó Kálmán Kollégiumnak fontos szerepet szán a kormány a külföldi hallgatók elhelyezésében is. A felsőoktatási stratégiában szerepel a külföldi hallgatók számának növelése, amelynek fontos eleme a kormány által létrehozott Stipendium Hungaricum ösztöndíj. Hozzátette, hogy a kormány részéről a külföldi diákok támogatása befektetés, hiszen a hallgatók hazatérve is kapcsolatban maradnak majd Magyarországgal.
Fodor János, az egyetem rektora elmondta: az épület, amely nyolc éve áll üresen, az 1970-es években készült, és csaknem 500 diák lakott benne. Az Óbudai Egyetem hallgatóinak száma az elmúlt öt évben évről évre nőtt, a 2014–2015-ös tanévben 13 ezer hallgatója volt az intézménynek – ismertette a rektor.
Fodor János szólt arról is, hogy a hallgatók több mint 10 százaléka lakik kollégiumban. Tavaly szeptemberben 1657 fiatal nyújtott be kollégiumi elhelyezési kérelmet, és 1310 hallgatót tudtak elhelyezni. Budapesten 1432 jelentkezőből 1085 diák kapott kollégiumi szállást. A 404 férőhelyes Kandó Kálmán Kollégium a budapesti férőhelyek csaknem 40 százalékát biztosítja majd, ez pedig lehetővé teszi a jelenleg bérelt férőhelyek teljes megszüntetését – mondta a rektor.
