Csaknem százezer fővel, 479 ezerről 380 ezerre esett vissza országosan a hátrányos helyzetű gyermekek száma 2010 és 2013 között – ez olvasható ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) új, Edumap néven létrehozott térképes adatbázisából. Eszerint minden évben Szabolcsban és Borsodban regisztrálták a legtöbb hátrányos helyzetű fiatalt, de a pozitív tendencia még itt is megfigyelhető. Az országos átlag a vizsgált időszakban 27-ről 23 százalékra mérséklődött, igaz, a két legrosszabb helyzetben lévő megyénkben még a javulás után is 40 százalékos volt, szemben például a Győr környékén regisztrált 8 százalékkal.
Érdekes, hogy a fenti kedvező változások ellenére időközben mégis több tízezerrel emelkedett a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdők, az úgynevezett BTM-es gyerekek száma: a 2007-es 52 ezres létszám 2013-ra már 78 ezerre duzzadt, ez az összes diák durván négy és fél százalékát jelenti. A BTM-es gyerekek aránya a marcali járásban volt a legmagasabb, több mint 15 százalék, miközben az ország északnyugati csücskében egy százalék alatti értékeket mértek.
Az adatbázis szerint az évfolyamismétlő diákok országos átlaga 2,63 százalék volt: leggyakrabban a nógrádi és borsodi diákok buktak meg, míg a főváros környékén és a nyugati megyékben ez a mutató is kedvezőbb. 2013-ban országszerte csaknem 44 ezer diák kényszerült újrajárni a sikertelenül elvégzett évfolyamot. Ötvennél több igazolatlan órát az összes tanuló egy százaléka, körülbelül 18 ezren gyűjtöttek össze 2013-ban, legnagyobb arányban a nógrádi, borsodi és jászsági diákok lógtak.
Nagyjából állandónak mutatkozik a magántanulói státusban lévők mintegy félszázalékos aránya: országszerte minden tanévben hét-nyolcezer gyerek szülei választják az otthoni tanulás lehetőségét, főleg Budapesten és Pest megyében. Tehetséggondozó foglalkozásokon a gyerekek 15 százaléka vett részt, 2013-ban összesen 250 ezren.
Az elemzés a pedagógusok helyzetét is felmérte. Kiderült, a főállású pedagógusok aránya Pest és Tolna megyében a legmagasabb, a tanárok több mint 95 százalékát így foglalkoztatják, miközben az országos átlag 93 százalék. A legutolsó mért tanévben a tanárok 86 százaléka dolgozott teljes munkaidőben, akik közül mindössze egy százalék volt pályakezdő (a legtöbb fiatal a fővárosban állt munkába). A fiatal kollégák aránya azóta már jelentősen javult, hiszen a pedagógus-életpályamodellt, és a tanár szakos hallgatók anyagi támogatását célzó Klebelsberg képzési ösztöndíjat 2013-ban, vagyis a vizsgált időszakot követően vezették be. Az idei felsőoktatási felvételin már a harmadik legnépszerűbb szakterület lett a pedagógusképzés.
