Nem nyílt meg az út a népszavazás előtt

Az NVB hétfői ülésén nem hitelesítette Wodicska Zoltán magánszemély népszavazási kezdeményezését.

Azért van jelentősége annak, hogy mikor emelkedik egy népszavazási kérdés elutasítása jogerőre, mert a népszavazási törvény értelmében azonos tárgykörben csak egy kezdeményezés vizsgálható, így a később benyújtott kérdéseket el kell utasítani, ez az úgynevezett párhuzamossági moratórium.

Az NVB hétfőn – korábbi állásfoglalását felülbírálva – úgy döntött, az NVI oldalán történő kúriai végzés közzétételével szűnt meg a kérdés védettsége, hiszen akkor vált a választópolgárok számára megismerhetővé. Az NVB arról is döntött, hogy – az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – az épületbe belépést tekinti mérvadónak a sorrend eldöntésekor és nem azt, mikor érkeztette a beadványt az iroda.

Az NVB ezek alapján Wodicska Zoltán kérdését minősítette elsőnek, de azt egyértelműségi aggályok miatt nem hitelesítette. A kérdés úgy szólt: „Egyetért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?”

Lukács Zoltán és a július 1-jén ugyancsak a vasárnapi boltzárral kapcsolatban Vajda Zoltán által benyújtott kérdések hitelesítését ezek után arra hivatkozva utasította vissza, hogy már egy „védett” kérdésben kezdeményezték a népszavazást, hiszen pár perccel korábban döntöttek a Wodicska-féle kérdésről. A határozatok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.

Az MSZP összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Patyi András ellen az NVB-nél – közölte Lukács Zoltán hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Az MSZP-s politikus a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a választási eljárásról szóló törvény kimondja: a választási bizottság tagja „nem lehet központi államigazgatási szervvel munkavégzésre irányuló más jogviszonyban”. Márpedig Patyi András nem csupán a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, hanem többi között a kormány tanácsadó, véleményező testületének, az államreform-bizottságnak is elnöke, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is, „amelynek három minisztérium a fenntartója” – mondta Lukács Zoltán.

Az ülésen szót kért Lukács Zoltán, ezt azonban Patyi András megtagadta, arra hivatkozva, hogy a beadványozó meghallgatása csak egy lehetőség. Ezt nem kezdeményezte – tette hozzá –, mivel az ügy megítélése a beadott iratok alapján egyértelmű. Hangsúlyozta, hogy nem fosztották meg Lukács Zoltánt a jogától. A döntéssel Lukács Zoltán nem értett egyet, és a kialakult szóváltásban az NVB elnöke a terem elhagyására kérte a képviselőt. Lukács Zoltán a teremben kamerák gyűrűjében kifogásolta, hogy nem engedték, hogy beadványozóként érveket soroljon beadványa mellett.

Azt mondta: ezzel kiderült, hogy az NVB a kormánypártok irányítása alatt áll és méltatlanná vált a magyar emberek képviseletére. Patyi András ezt visszautasította.

Az NVB ülését követően Vajda Zoltán, a rendszerbontó népszavazás kezdeményezője az MTI-nek azt mondta, elképesztőnek tartja, hogy a bizottság szembement saját korábbi döntésével, mert – mint mondta – eddig egyértelmű volt a gyakorlat, hogy a Kúria honlapján való megjelenést tekintették a párhuzamossági moratórium megszűnésének. Közölte: az NVB döntése alátámasztja annak a jelentőségét, hogy nekik már van „négy elfogadott rendszerbontó” kérdésük, amelyekben szombat óta gyűjtik az aláírásokat.

Az ülésen Pálffy Ilona, az NVI elnöke jelezte: mivel nem egyértelműek a népszavazási kérdések kezelésével, befogadásával kapcsolatos törvényi szabályozás következményei, az igazságügyi miniszternél kezdeményezi a jogszabály módosítását.

Az NVB egyhangú döntéssel elutasította Tóth Tamás magánszemély népszavazási kezdeményezését is a halálbüntetés visszaállításáról. Az NVB azért tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kezdeményező már benyújtott egy hasonló kezdeményezést, annak az elutasítása június 11-én emelkedett jogerőre, és a népszavazásról szóló törvény szerint a jogerőssé válás után ugyanaz a kezdeményező ugyanabban a tárgykörben harminc napig nem nyújthat be népszavazási kezdeményezést.