A kérdés így megelőzte az MSZP-s Lukács Zoltánét és a „rendszerbontó népszavazást” kezdeményező Vajda Zoltánét. Az NVB azonban egyértelműségi aggályok miatt végül nem hitelesítette Wodicska Zoltán kérdését.
Az NVB hétfői ülésén három, a vasárnapi zárva tartáshoz kapcsolódó népszavazási kérdés hitelesítése ügyében döntött. Az NVB ülésének kezdetén a tagok kizárták a döntéshozatalból az MSZP delegáltját, mert úgy ítélték meg, személyesen érintett az ügyben, mivel ő nyújtotta be az MSZP-s Lukács Zoltán népszavazási kezdeményezését. Litresits András nem érezte magát érintettnek az ügyben, és emlékeztetett rá: korábban többször is, például az MSZP jelölőszervezetkénti bejelentésekor is ő járt el. Patyi András, az NVB elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: Lukács Zoltán magánszemélyként nyújtotta be népszavazási kérdését, nem az MSZP nevében.
Hosszas tárgyalás után az NVB többsége úgy döntött, nem a Kúria internetes oldalán történő közzétételtől számítja a népszavazási kérdés „védettségének” megszűnését, tehát amikortól már új kérdést lehet benyújtani, és arról is döntött, hogy nem a népszavazási kérdés érkeztetése a döntő, hanem az, hogy a beadványozó mikor érkezett a Nemzeti Választási Iroda épületébe. Az NVB ezek alapján minősítette „elsőnek” a Wodicska Zoltán által benyújtott kérdést.
Az ügy előzménye: a Kúria június 30-án hozott döntést arról, hogy jogerősen elutasította a Magyar Munkáspárt elnökének népszavazási kérdését a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban, a döntést a Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes oldalán 16 óra 5 perckor tették közzé. Az MSZP NVB-be delegált tagja, Litresits András 16 óra 15-kor – felhasználva az NVI épületébe szóló érvényes állandó belépőjét – nyújtotta be Lukács Zoltánnak, az MSZP alelnökének magánszemélyként jegyzett népszavazási kérdését a vasárnapi boltzárról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről.
Az NVB-delegált érkezésekor már a portán várta beléptetését Wodicska Zoltán, aki szintén népszavazási kérdést kívánt benyújtani. A Kúria a saját oldalán június 30-án 18 óra 11 perckor tette közzé döntését.
Azért van jelentősége annak, hogy mikor emelkedik egy népszavazási kérdés elutasítása jogerőre, mert a népszavazási törvény értelmében azonos tárgykörben csak egy kezdeményezés vizsgálható, így a később benyújtott kérdéseket el kell utasítani, ez az úgynevezett párhuzamossági moratórium.
Az NVB hétfőn – korábbi állásfoglalását felülbírálva – úgy döntött, az NVI oldalán történő kúriai végzés közzétételével szűnt meg a kérdés védettsége, hiszen akkor vált a választópolgárok számára megismerhetővé. Az NVB arról is döntött, hogy – az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – az épületbe belépést tekinti mérvadónak a sorrend eldöntésekor és nem azt, mikor érkeztette a beadványt az iroda.
Az NVB ezek alapján Wodicska Zoltán kérdését minősítette elsőnek, de azt egyértelműségi aggályok miatt nem hitelesítette. A kérdés úgy szólt: „Egyetért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?”
Lukács Zoltán és a július 1-jén ugyancsak a vasárnapi boltzárral kapcsolatban Vajda Zoltán által benyújtott kérdések hitelesítését ezek után arra hivatkozva utasította vissza, hogy már egy „védett” kérdésben kezdeményezték a népszavazást, hiszen pár perccel korábban döntöttek a Wodicska-féle kérdésről. A határozatok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.
Az MSZP összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Patyi András ellen az NVB-nél – közölte Lukács Zoltán hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. Az MSZP-s politikus a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a választási eljárásról szóló törvény kimondja: a választási bizottság tagja „nem lehet központi államigazgatási szervvel munkavégzésre irányuló más jogviszonyban”. Márpedig Patyi András nem csupán a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, hanem többi között a kormány tanácsadó, véleményező testületének, az államreform-bizottságnak is elnöke, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is, „amelynek három minisztérium a fenntartója” – mondta Lukács Zoltán.
Az ülésen szót kért Lukács Zoltán, ezt azonban Patyi András megtagadta, arra hivatkozva, hogy a beadványozó meghallgatása csak egy lehetőség. Ezt nem kezdeményezte – tette hozzá –, mivel az ügy megítélése a beadott iratok alapján egyértelmű. Hangsúlyozta, hogy nem fosztották meg Lukács Zoltánt a jogától. A döntéssel Lukács Zoltán nem értett egyet, és a kialakult szóváltásban az NVB elnöke a terem elhagyására kérte a képviselőt. Lukács Zoltán a teremben kamerák gyűrűjében kifogásolta, hogy nem engedték, hogy beadványozóként érveket soroljon beadványa mellett.
Azt mondta: ezzel kiderült, hogy az NVB a kormánypártok irányítása alatt áll és méltatlanná vált a magyar emberek képviseletére. Patyi András ezt visszautasította.
Az NVB ülését követően Vajda Zoltán, a rendszerbontó népszavazás kezdeményezője az MTI-nek azt mondta, elképesztőnek tartja, hogy a bizottság szembement saját korábbi döntésével, mert – mint mondta – eddig egyértelmű volt a gyakorlat, hogy a Kúria honlapján való megjelenést tekintették a párhuzamossági moratórium megszűnésének. Közölte: az NVB döntése alátámasztja annak a jelentőségét, hogy nekik már van „négy elfogadott rendszerbontó” kérdésük, amelyekben szombat óta gyűjtik az aláírásokat.
Az ülésen Pálffy Ilona, az NVI elnöke jelezte: mivel nem egyértelműek a népszavazási kérdések kezelésével, befogadásával kapcsolatos törvényi szabályozás következményei, az igazságügyi miniszternél kezdeményezi a jogszabály módosítását.
Az NVB egyhangú döntéssel elutasította Tóth Tamás magánszemély népszavazási kezdeményezését is a halálbüntetés visszaállításáról. Az NVB azért tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kezdeményező már benyújtott egy hasonló kezdeményezést, annak az elutasítása június 11-én emelkedett jogerőre, és a népszavazásról szóló törvény szerint a jogerőssé válás után ugyanaz a kezdeményező ugyanabban a tárgykörben harminc napig nem nyújthat be népszavazási kezdeményezést.
