Gréczy Zsolt, a DK szóvivője arról beszélt, hogy az ügyészség önmagának ellentmondva „mosdatja” Matolcsy Györgyöt, ugyanis másra hivatkozott, amikor nem indított eljárást a jegybankelnök vagyonnyilatkozatának ügyében, és másra, amikor az ellenzéki párt panaszt tett a feljelentés elutasítása miatt. Emlékeztetett: a DK korábban feljelentést tett Matolcsy György ellen, amiért jövedelme alapítványoktól kapott részét eltitkolva hamis vagyonnyilatkozatot adott le, de az ügyészség elutasította a feljelentést.
A DK panaszt tett a feljelentés elutasítása ellen, amelyet az ügyészség most arra hivatkozva utasított el, hogy a „feljelentő a cselekménynek nem sértettje”, ezért panasszal sem élhet. Gréczy szerint „az MNB elnöke vagyonnyilatkozat-hamisításának” minden magyar adófizető állampolgár a sértettje, hiszen pont azok elől titkolta el törvényellenesen a jövedelmét, akiktől kapja.
Az „ügyészi magyarázkodás legkínosabb részének” nevezte, hogy miközben Matolcsy György alapítványoktól kapott jövedelme két hete még „vagyonnyilatkozatban feltüntetendő” elem volt, a mostani elutasítás szerint már „ezen összeg feltüntetése nem kötelező eleme a vagyonnyilatkozatnak” – idézett a papírokból.
A Fővárosi Főügyészség az MTI-vel közölte: bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. Az ügyben az illetékes kerületi ügyészség a feljelentést érdemben vizsgálta és elbírálta, azonban az abban szereplő adatok alapján a feljelentés elutasítása volt indokolt – írta válaszában a főügyészség.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény a panaszjog tekintetében tartalmaz korlátozó rendelkezést: a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a feljelentő nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje. A nem jogosulttól származó panaszt ezért a Fővárosi Főügyészségnek a törvény kötelező rendelkezése alapján el kellett utasítania – szögezték le. Mint írták, ettől függetlenül a Fővárosi Főügyészség a panaszban foglaltakat hivatalból felülvizsgálta.
A Fővárosi Főügyészség kiemelte, hogy a főügyészségi és a kerületi ügyészségi álláspont között nincs ellentmondás: a vagyonnyilatkozatban a bruttó jövedelem feltüntetendő, a nettó összeg feltüntetése – amire utólag szintén sor került – ugyanakkor nem kötelező eleme a vagyonnyilatkozatnak.
A vagyonnyilatkozat az Országgyűlés mentelmi bizottságának felhívására történt utólagos kijavítása pedig továbbra sem igazolja a feljelentett személyek szándékosságát – írták, hozzátéve, hogy a hamis magánokirat felhasználása a törvény szerint kizárólag szándékosan követhető el, és szándékosság hiányában a cselekmény nem bűncselekmény. „A felhívásra történt javítás ugyanis éppen arra utal, hogy a jövedelmek feltüntetésének szükségessége a feljelentett személyek tudatában a benyújtáskor nem jelent meg” – közölte a Fővárosi Főügyészség.
