A Kúria azt követően hozta meg jogegységi határozatát, hogy a Kúria egyik tanácsa június 11-én Magyar László ügyében mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.
Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy a Magyar-ügyben hozott ítélet után a Szegedi Ítélőtábla viszont tényleges életfogytiglanra ítélt két férfit, akik Battonyán halálra kínoztak egy nőt, vagyis aggálymentesen alkalmazta a büntetést. Mint mondta, a Kúria „gyorsan észlelte, hogy mintha megremegett volna a bíróságok keze a tényleges életfogytiglant illetően”, de jogegységi határozata megszüntette ezt a bizonytalanságot.
Mindig is lesznek olyan elítéltek, akik az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik az ügyüket, ehhez joguk van és a kormány erre felkészült, a kormány azonban meg fogja védeni a tényleges életfogytiglant és nem fogja hagyni, hogy a kegyetlen gyilkosok szabaduljanak – közölte az államtitkár.
Répássy Róbert megjegyezte: az emberölések száma az elmúlt 15 évben, a tényleges életfogytiglani büntetés bevezetése óta a felére csökkent, az évente elkövetett emberölések száma a 90-es évek végén megközelítette az évi 300-at, ma évi 150 alatt marad.
Elmondta: a bíróságok több mint 250 embert ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre, de ezekben az esetekben a bíróság engedélyezte az elítélt feltételes szabadlábra helyezését.
Répássy Róbert utalt arra is, hogy az Országgyűlés módosította a büntetés-végrehajtási és kegyelmezési szabályokat, és bevezetett kötelező kegyelmi felülvizsgálatot 40 év után. Emlékeztetett rá: ez nem jelenti, hogy az elítélt szabadlábra kerülhet, csak azt vizsgálja meg egy bírákból álló tanács, hogy a kegyelemre méltó-e az elítélt. Adott esetben a kegyelem az is lehet, hogy törlik a feltételes szabadságra bocsátást kizáró rendelkezést és egy későbbi időpontban megvizsgálhatják a feltételes szabadságra bocsátását – magyarázta.
