„Zavaros ügy”: a DK gyengének értékelte Polt válaszait

Az EP meghallgatta a legfőbb ügyészt Kovács Béla mentelmi ügyében.

A főügyész az eszmecserét követően magyar újságíróknak elmondta, hogy úgy véli, sikerült választ adnia a felmerült kérdésekre, vázolta az ügy bonyolultságát adó körülményeket, és igyekezett minden kérdésre megfelelő választ adni, aminek az szabott korlátokat, hogy az ügy olyan titkos információkat tartalmaz, amelyeket zárt ülésen sem lehet feltárni.

Polt Péter tudatta, hogy csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet gyanúsítottként meghallgatni Kovács Bélát, vagy bármilyen kényszerintézkedést alkalmazni, s a vádhatóságnak még sok olyan adatra lenne szüksége, amelyek nélkül nem eldönthető, hogy lehet-e megalapozottan vádat emelni és ítéletet hozni az ügyben, ezeket az információkat viszont csak a mentelmi jog felfüggesztése után tudná megszerezni az ügyészség. „Enélkül továbbvinni az ügyet nem lehetséges” – fogalmazott a legfőbb ügyész.

Polt beszámolt arról, hogy a bizottság előtt arról is szó volt, hogy az eddigi nyomozás nem sértette-e a képviselő mentelmi jogát, és szerinte bírósági ítéletek támasztják alá, hogy ez nem így van, az eddigi eljárás törvényes volt, a megszerzett adatok pedig felhasználhatóak a bírósági eljárásban. A legfőbb ügyész egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy árt az ügynek, hogy így elhúzódik, mert minden büntetőügy elhúzódása napról napra csökkenti a bizonyíthatóság esélyét. „Minden elvesztegetett nap elvesz valamit abból a lehetőségből, hogy megalapozottan vádat lehessen emelni, és megalapozottan lehessen ítélkezni” – húzta alá Polt Péter.

Kovács Béla ezen az ülésen nem vehetett részt, Balczó Zoltán jobbikos politikus viszont ott volt, s utána ezt mondta: szigorúan tartja magát ahhoz, hogy nem számolhat be arról, hogy a zárt ülésen mi hangzott el és mi nem, pedig örömmel megtenné, mert szerinte fontos volna. Balczó szerint azért lehetett hasznos a legfőbb ügyész meghallgatása, mert így a képviselők remélhetőleg megalapozottabban dönthetnek.

Szájer József fideszes EP-képviselő, a jogi bizottság egyetlen magyar tagja beszámolt arról, hogy az ügy jelentéstevője kérte Polt meghallgatását, aki várhatóan őszre készíti el jelentését Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyet majd megvitat a bizottság, végül pedig javaslatot tesz az EP teljes plénumának, hogy indokolt-e Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése.

Szájer szerint a meghallgatás sikeres volt, a bizottság tagjai sok olyan információt is kaptak, amelyet a korábbi tájékoztatás nem tartalmazott. Szájer József tudatta, hogy az EP történetében példátlan, hogy egy olyan titkos elemeket tartalmazó ügyben kell az EP-nek döntenie, melyben még a bűncselekményt sem lehet nyilvánosan megnevezni. A fideszes politikus úgy vélte, abban egyetértés volt, hogy az EU érdekeit meg kell védeni, és alaposan megfontolt döntést kell hozni.

Egyúttal Szájer is kitért arra, hogy az érintettnek is az volna az érdeke, hogy ne húzódjon az ügy, és mielőbb tisztázhassa magát, és nem jó, hogy elhúzódik az ügy. Hozzátette, hogy a jogi bizottság nem akar bíróságot játszani; hogy Kovács Béla bűnös-e, azt a magyar igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie a rendelkezésére álló információk alapján, ehhez a bizottság nem is rendelkezhet kellő információkkal.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője és alelnöke szintén meghallgatta Polt Pétert a bizottságban. Szerinte abban alakult ki egyetértés, hogy sokkal korábban meg kellett volna hallgatni a magyar főügyészt. Niedermüller szerint nem használ az ügy tisztázásának, hogy ilyen későn hallgatták meg Polt Pétert.

„A legfőbb ügyész az én megítélésem szerint gyenge, bizonytalan és sajnos azt kell mondanom, hogy összevissza válaszokat adott” – minősítette a meghallgatást a DK-s politikus, aki szerint Polt azzal érvelt, hogy azért kell felfüggeszteni Kovács mentelmi jogát, hogy megindulhasson a tényleges nyomozás, a vádat bizonyítani lehessen, Kovácsot meg lehessen hallgatni gyanúsítottként; a többi kérdésben nem tudott konkrét bizonyítékokkal szolgálni, mert titkosak, viszont a rendelkezésre álló adatok alapján joggal lehetne gyanúsítottnak tekinteni Kovács Bélát, amit viszont a mentelmi jog akadályoz.

„Ez a meghallgatás semmi mást nem bizonyított, csak, hogy egy rendkívül zavaros ügyről van szó. A legfőbb ügyész szerintem nem tudta meggyőzni a bizottságot a saját álláspontjáról” – mondta Niedermüller Péter, s egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy Polt Péternek hosszasan bizonygatta, hogy a magyar igazságszolgáltatás független.

A Jobbik arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy vagy álljon elő konkrét bizonyítékokkal, vagy ejtse Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP) képviselő ügyét. A Jobbik szerint „a Fidesz-kormány hazugságkampányának ékes bizonyítéka”, hogy Kovács Béla ügyében évekkel az állítólagos megfigyelések és tizennégy hónappal az ügyészség feljelentése után „még a magyar legfőbb ügyésznek is számot kell adnia” az EP illetékes bizottsága előtt – írják közleményükben. Az ellenzéki párt azt is közölte: kormányra kerülése esetén megszüntetné a mentelmi jog „indokolatlan privilégiumát”, mert „az elmúlt negyed évszázad korrupt narancs és vörös politikusai azzal visszaélve úszták meg az elszámoltatást”. Megjegyezték: Kovács Béla többször hangsúlyozta, hogy az eljárás során nem fog mentelmi joga mögé bújni.

Felháborítónak tartja a Fidesz, hogy Kovács Béla európai parlamenti (EP-) képviselő ügyében pártja, a Jobbik a politikus kizárása helyett „a nyomozó ügyészséget támadja” – írják az MTI-nek küldött közleményükben. A kormánypártiak fontos lépésnek tartják Kovács Béla ügyében, hogy az EP illetékes bizottsága meghallgatta a magyar legfőbb ügyészt, aki válaszolhatott a kérdésekre. A Jobbik elnöke, Vona Gábor azonban „a mai napig nem adott választ a magyar embereknek arra a kérdésre, hogy Kovács Béla és a Jobbik valójában milyen idegen hatalmak érdekeit szolgálja” – tette hozzá a Fidesz-frakció.

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.