„Zavaros ügy”: a DK gyengének értékelte Polt válaszait

Az EP meghallgatta a legfőbb ügyészt Kovács Béla mentelmi ügyében.

Szájer szerint a meghallgatás sikeres volt, a bizottság tagjai sok olyan információt is kaptak, amelyet a korábbi tájékoztatás nem tartalmazott. Szájer József tudatta, hogy az EP történetében példátlan, hogy egy olyan titkos elemeket tartalmazó ügyben kell az EP-nek döntenie, melyben még a bűncselekményt sem lehet nyilvánosan megnevezni. A fideszes politikus úgy vélte, abban egyetértés volt, hogy az EU érdekeit meg kell védeni, és alaposan megfontolt döntést kell hozni.

Egyúttal Szájer is kitért arra, hogy az érintettnek is az volna az érdeke, hogy ne húzódjon az ügy, és mielőbb tisztázhassa magát, és nem jó, hogy elhúzódik az ügy. Hozzátette, hogy a jogi bizottság nem akar bíróságot játszani; hogy Kovács Béla bűnös-e, azt a magyar igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie a rendelkezésére álló információk alapján, ehhez a bizottság nem is rendelkezhet kellő információkkal.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője és alelnöke szintén meghallgatta Polt Pétert a bizottságban. Szerinte abban alakult ki egyetértés, hogy sokkal korábban meg kellett volna hallgatni a magyar főügyészt. Niedermüller szerint nem használ az ügy tisztázásának, hogy ilyen későn hallgatták meg Polt Pétert.

„A legfőbb ügyész az én megítélésem szerint gyenge, bizonytalan és sajnos azt kell mondanom, hogy összevissza válaszokat adott” – minősítette a meghallgatást a DK-s politikus, aki szerint Polt azzal érvelt, hogy azért kell felfüggeszteni Kovács mentelmi jogát, hogy megindulhasson a tényleges nyomozás, a vádat bizonyítani lehessen, Kovácsot meg lehessen hallgatni gyanúsítottként; a többi kérdésben nem tudott konkrét bizonyítékokkal szolgálni, mert titkosak, viszont a rendelkezésre álló adatok alapján joggal lehetne gyanúsítottnak tekinteni Kovács Bélát, amit viszont a mentelmi jog akadályoz.

„Ez a meghallgatás semmi mást nem bizonyított, csak, hogy egy rendkívül zavaros ügyről van szó. A legfőbb ügyész szerintem nem tudta meggyőzni a bizottságot a saját álláspontjáról” – mondta Niedermüller Péter, s egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy Polt Péternek hosszasan bizonygatta, hogy a magyar igazságszolgáltatás független.

A Jobbik arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy vagy álljon elő konkrét bizonyítékokkal, vagy ejtse Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP) képviselő ügyét. A Jobbik szerint „a Fidesz-kormány hazugságkampányának ékes bizonyítéka”, hogy Kovács Béla ügyében évekkel az állítólagos megfigyelések és tizennégy hónappal az ügyészség feljelentése után „még a magyar legfőbb ügyésznek is számot kell adnia” az EP illetékes bizottsága előtt – írják közleményükben. Az ellenzéki párt azt is közölte: kormányra kerülése esetén megszüntetné a mentelmi jog „indokolatlan privilégiumát”, mert „az elmúlt negyed évszázad korrupt narancs és vörös politikusai azzal visszaélve úszták meg az elszámoltatást”. Megjegyezték: Kovács Béla többször hangsúlyozta, hogy az eljárás során nem fog mentelmi joga mögé bújni.

Felháborítónak tartja a Fidesz, hogy Kovács Béla európai parlamenti (EP-) képviselő ügyében pártja, a Jobbik a politikus kizárása helyett „a nyomozó ügyészséget támadja” – írják az MTI-nek küldött közleményükben. A kormánypártiak fontos lépésnek tartják Kovács Béla ügyében, hogy az EP illetékes bizottsága meghallgatta a magyar legfőbb ügyészt, aki válaszolhatott a kérdésekre. A Jobbik elnöke, Vona Gábor azonban „a mai napig nem adott választ a magyar embereknek arra a kérdésre, hogy Kovács Béla és a Jobbik valójában milyen idegen hatalmak érdekeit szolgálja” – tette hozzá a Fidesz-frakció.

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.