Egyre több devizahiteles adós áll a sarkára és nem hagyja, hogy hitelezője jogtalanul járjon el vele szemben. A Summit Pénzügyi Zrt. egyik ügyfele nemrég tett feljelentést hitelezője magatartása miatt, amely alapján a dunakeszi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya kényszerítés elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
Az adós 2007-ben vásárolt autót, amelyhez a pénzintézettől kapott kölcsönt. Az ügyfél a törlesztőrészleteket éveken át rendben fizette, ám öt év elteltével egy különös levelet kapott hitelezőjétől. Ebben azt írták, hogy ha nem írja alá az újabb opciós szerződést, amely alapján a pénzintézet továbbra is magánál tarthatja a jármű törzskönyvét, akkor felmondják a hitelszerződést. A fenyegetés hatására az adós végül aláírta a dokumentumot, s visszaküldte a hitelezőjének.
A törzskönyv azért fontos, mert anélkül nem lehet az autókat értékesíteni, s a hitelezők gyakran csak az irat visszatartásával látják biztosítottnak a kihelyezett hitel fedezetét. Csakhogy ezt nem tehetnék meg, ugyanis a polgári törvénykönyv határidőt szab az opciós jog tekintetében. A jogszabály úgy fogalmaz: „a visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis”.
Noha a Summit adósa engedett a nyomásnak, később megtudta, hogy nemcsak jogszabály tiltja a pénzintézet magatartását, de a Kúria is döntött arról, hogy öt évnél tovább nem tartható vissza a törzskönyv. Az adós ezután kereste meg ismét a Summitot, de hiába kérte a dokumentumot, a hitelező – megkötött szerződésre hivatkozva – megtagadta ezt. Az ügyfél ezután már nem habozott, s rendőrséghez fordult az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, több finanszírozó társaság is megtagadja a törzskönyv kiadását, s ezt az általános szerződési feltételeiben is rögzíti. A bankok többnyire csak akkor adják ki az iratot, ha az adós a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette. A jogszabályba ütköző feltételt megtaláltuk a Lombard Lízing Zrt., a Merkantil Bank, az MKB Euroleasing, a Raiffeisen Lízing, valamint a Hitex Pénzügyi Zrt., továbbá a CIB Lízing Zrt. és a Santander Zrt. általános szerződési feltételei közt is.
Kiderült az is, hogy a pénzintézetek általános szerződési feltételeit a Magyar Nemzeti Banknak nem kell jóváhagynia, ugyanis a jegybank szerint nincs jogszabályi felhatalmazásuk erre. Eszerint a pénzügyi fogyasztóvédelem felett őrködő szervezet hozzájárulása nem is szükséges ahhoz, hogy a hitelezők több százezer ügyfelüknek egyoldalúan meghatározzák a szerződéses kikötéseiket.
