Számos pénzintézet öt év elteltével sem adja ki ügyfeleinek az általuk hitelre vásárolt autó tulajdonjogát igazoló törzskönyvet. A bankok az úgynevezett opciós vagy vételi jogra hivatkozva tagadják meg az okirat kiadását annak ellenére, hogy a polgári törvénykönyv megkérdőjelezhetetlen határidőt szab a kérdésben. A jogszabály úgy fogalmaz: „a visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis”.
Lapunkat adósok tömegei keresték meg a közelmúltban, arról panaszkodva, hogy a számukra hitelt nyújtó pénzintézetek visszaélnek erőfölényükkel, és nem hajlandók átadni az őket megillető okiratot, öt év elteltével sem. A gépjárművek tulajdonjogát igazoló okirat, a törzskönyv nélkül nem lehet az autókat eladni. Vélhetőleg ez lehet a fő oka a pénzintézetek eljárásának, mert így biztosítani tudják kihelyezett hitelük fedezetét. Ugyanakkor a törzskönyv birtokában kezdeményezhetik a járműveknek a forgalomból történő kivonását is. Ezzel pedig öt év elteltével is gyakran élnek az autóhitelezők, ha elszámolási vitába keverednek ügyfelükkel. Csakhogy ezt a törvény szerint nem tehetnék.
Nem csak a törvény ad iránymutatást ugyanakkor a pénzintézeteknek, hiszen már jogerős bírósági ítélet is kimondta, hogy érvénytelen az öt évnél hosszabb időre kikötött opciós jogra vonatkozó feltétel. Ez év elején a Lombard Lízing Zrt.-vel szemben jogerősen lezárult közérdekű perben a bíróság megállapította, hogy a szegedi székhelyű pénzintézetnek az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzata számtalan érvénytelen kikötést tartalmaz. A Szegedi Ítélőtábla szerint öt évnél hosszabb opciós jogot nem lehet kikötni. A bíróság érvelése szerint éppen azért nem, mert az beleütközik a már említett polgári törvénykönyv rendelkezésébe.
Mivel nem csupán a Lombard, hanem egy sor másik pénzintézet adósa is megkereste lapunkat, kiválasztottunk néhány autóhitelezéssel foglalkozó társaságot, és górcső alá vettük általános szerződési feltételeiket. Az ellenőrzés során meglepő kikötésekre bukkantunk. Kiderült, hogy ezek is törvényt sértenek. A találomra kiválasztott nyolc pénzintézet egyike sem adja ki ügyfelének a törzskönyvet öt év elteltével. A finanszírozó társaságok csak azt követően adják ki a törzskönyvet, ha az adós a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette.
A jogszabályba ütköző feltételt megtaláltuk a Lombard Lízing Zrt., a Merkantil Bank, az MKB Euroleasing, a Raiffeisen Lízing, valamint a Summit és a Hitex Pénzügyi Zrt., továbbá a CIB Lízing Zrt. és a Santander Zrt. általános szerződési feltételei közt. Igaz utóbbi kakukktojásnak számít, hiszen a kikötést az üzletszabályzatban nem leltük, viszont a társaság honlapján a gyakran ismételt kérdések alatt elrejtve szerepel a kikötés, amely alapján csak a kölcsönösszeg teljes kiegyenlítése után adják ki a törzskönyvet.
Felmerül a kérdés, ki ellenőrzi a pénzintézetek általános szerződési feltételeit. Ez ügyben már korábban megkerestük a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB), ahol többek között arról érdeklődtünk, engedélyezik-e a hitelezők szabályzatait, valamint miként ellenőrzik az általános szerződési feltételek törvényességét.
Kérdéseinkre megdöbbentő válaszokat kaptunk. Az MNB közölte, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában a felügyelő hatóság nem kell hogy engedélyezze a pénzügyi vállalkozások üzletszabályzatait. A felügyelő hatóság a pénzügyi vállalkozások megalapítását és működési engedélyének megadását, s a tevékenységi kör engedélyköteles bővítését engedélyezi, és e két eljárása során vizsgálja az üzletszabályzatot is, azokat azonban nem kell engedélyeznie. Vagyis a pénzügyi fogyasztóvédelem felett őrködő jegybank hozzájárulása nem szükséges ahhoz, hogy a pénzintézetek több százezer ügyfelüknek egyoldalúan meghatározzák az általános szerződéses kikötéseiket.
