A Mazsihisz székházában megtartott tárgyalás után újságíróknak nyilatkozva a miniszter úgy fogalmazott: jó néhány kérdés van, amelyekben teljes egyetértésben dolgoznak, és vannak olyan kérdések is, amelyekben nem értenek egyet.
Lázár János szerint nemcsak keresztényietlen és embertelen tett volt a holokauszt, de hazaárulás is.
A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros magyar elnökségének első plenáris ülése alkalmából rendezett koncerten mondott köszöntőjében Lázár János hangsúlyozta: a magyar nemzet „zsidó testvéreink nélkül” nem érte volna el mindazt, amit az elmúlt évszázadokban elért, „egymás nélkül szegényebbek és kevesebbek volnánk”.
A Sorsok Házáról a miniszter elmondta: a kormány álláspontja világos, a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmát a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják.
Lázár János ismertetése szerint a szerdai megbeszélés témái között szerepel még a holokausztoktatás, az elhagyott zsidó temetők helyreállítása, valamint a Rumbach Sebestyén utcai, a szegedi, a miskolci és a szabadkai zsinagógák kormány által támogatott felújítása.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke – a megbeszélést szintén konstruktívnak jellemezve – a Sorsok Házáról azt mondta, nemzetközi elismertségű intézményt Schmidt Mária vezetésével nagyon nehéz lenne létrehozni, ezért szerintük szükséges a vezetőváltás.
„A kormány oldalán pattog a labda, ott kell helyretenni a projektet, de szívesen partnerek vagyunk ebben” – fogalmazott a Mazsihisz elnöke. Ehhez azonban információra, kiállítási forgatókönyvre van szükség: „mindig ezt hiányoltuk és továbbra is ezt várjuk” – tette hozzá.
Heisler András a zsinagógafelújításokról szólva elmondta: a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításának elindult a tervezési szakasza, a szegedi zsinagógában megkezdték a konkrét felújítási munkákat is. A miskolci zsinagóga felújításánál vannak a legnagyobb „technikai gondok”, de a közös gondolkodás ott is elindult – tette hozzá.
