A rendőrség honlapján olvasható összesítés szerint pénteken 1602, szombaton 1370, vasárnap 1590 volt az elfogottak száma. Tizenegy gyanúsított ellen embercsempészés, hét esetben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.
A legtöbb határsértőt mindhárom napon Csongrád megye déli részén fogták el – közölte a megyei főkapitányság szóvivője.
Várkonyi Gergely elmondta, vasárnap 1414 embert, köztük 248 gyermeket tartóztattak fel, a legnagyobb – pakisztáni, szír, szomáliai, szudáni, iráni, elefántcsontparti és bangladesi állampolgárokból álló – csoport délután Ásotthalom külterületén lépte át illegálisan a zöldhatárt.
A határsértők ellen idegenrendészeti eljárás indult.
Egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Tatai Járásbíróság egy román embercsempészt, aki nyolc migránst akart Németországba szállítani. Az ítélet jogerős.
Az embercsempész augusztus 6-án vette fel autójába a zöldhatáron keresztül érkezőket, akiknek nem volt beutazási és tartózkodási engedélyük. A férfit az autópályán állították meg a rendőrök. A járásbíróság az elkövetővel szemben gyorsított eljárásban egy év – négy év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést szabott ki, és öt évre kiutasította Magyarország területéről.
Gyorsított eljárásban három év börtönre ítélt a Szegedi Járásbíróság egy szerb férfit, aki tíz szíriai határsértőt vitt volna pénteken Röszkéről az ország belsejébe. A férfit az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, és a szabadságvesztés mellett három évre kiutasította Magyarországról.
Az ítélet szerint a vádlott még Szerbiában megállapodott a szíriai állampolgárokkal abban, hogy egy társa a szerb–magyar határ közelébe szállítja, majd – miután illegálisan átlépték a zöldhatárt – ő továbbviszi őket az ország belseje felé.
A vádlott Röszke mellett várakozott az autójával, amikor reggel hat óra körül megérkeztek a határsértők. Még be tudtak szállni a járműbe, de a kocsi már nem indulhatott el, mert a járőrök odaértek. A sofőr felszólításra sem szállt ki, az ajtókat magára zárta, járatta a motort, így végül a járőrök betörték az üveget, hogy előállíthassák. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy ukrán férfit, akit vasárnap délután fogtak el Zalában, mert autójában négy afgán és egy pakisztáni férfit akart Olaszországba csempészni. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleménye szerint az M70-es autóúton állították meg vasárnap délután azt a kisbuszt, amelyet egy 49 éves ukrán férfi vezetett. Kiderült, hogy a járműben négy afgán és egy pakisztáni férfi is ül, és egyiküknek sincs a magyar határ átlépéséhez szükséges okmánya. Az ukrán sofőr azt mondta a nyomozóknak, hogy Olaszországba akartak utazni, de nem tudta, hogy utasainak nincsenek megfelelő iratai. Az embercsempészéssel megalapozottan gyanúsított férfit a rendőrök őrizetbe vették.
Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatója elmondta, az illegális határátlépők többsége menedékkérelmet nyújt be, bár az utóbbi időben mintha kevesebben, de így is kilencven százalék az arányuk. Mint mondta, sok a tévhit a menedékkérők között azzal kapcsolatban, hogy ha nem regisztrálják őket Magyarországon, akkor nagyobb eséllyel tudnak továbbutazni.
A főigazgató emlékeztetett, a regisztrált menedékkérőnek van „területen maradási joga”, de ez azt jelenti, hogy be kell érkezniük a kijelölt befogadóállomásra, mert ott tudják az eljárást lefolytatni. Ha azonban nem jelentkeznek, akkor megszegik az együttműködési kötelezettséget.
Végh Zsuzsanna hozzátette, ebben az esetben „el lehet gondolkodni, hogy valóban védelemre szorul-e”, valóban kéri-e a magyar hatóság védelmét. Megjegyezte azt is, hogy aki nem várja meg az eljárás végét, az illegálisan hagyja el az országot.
A főigazgató az utóbbi időben kibontakozó, a migránsokat segítő civil kezdeményezésekkel kapcsolatban megjegyezte: a segítőknek is a jogkövető magatartásra kell ráirányítaniuk a menedékkérők figyelmét, mert csak a kijelölt befogadóállomáson tudják kérelmüket érdemben kivizsgálni.
Az eljárás harminc nap alatt lezáródhat – emelte ki Végh Zsuzsanna –, de rendkívül körültekintő munkát igényel egy-egy kérelem elbírálása, hiszen nagyon fontos a benyújtó szavahihetőségének tisztázása, állításának elemzése. Ebben szakhatóságok is közreműködnek, amelyek a biztonsági kérdéseket vizsgálják, a kockázatokat elemzik egy-egy kérelmező esetében.
A hatóság sok érdemi döntést hozott már – tette hozzá a főigazgató –, de a határozatok meghatározó hányada az eljárás megszüntetése volt, mivel a menekült közben elhagyta az országot.
A befogadóállomásokon jelenleg 4000-4500-an vannak, ami duplája a meglévő helyeknek, de mindenki megfelelő ellátást kap – mondta Végh Zsuzsanna, hozzátéve, szükség volna ideiglenes befogadó intézményekre is, mint amilyen a Kiskunhalason megépülő új menekültügyi befogadóközpont, ahol ötszáz ember elhelyezésére lesz lehetőség.
A BÁH főigazgatója szerint elegendő az a költségvetési keret, amelyet a kormány biztosított, hiszen ötszáz munkatárs felvételére nyílik lehetőség.
