Keddtől lezárják a magyar–horvát határt – közölte tegnap az M1 Beremendről jelentkező tudósítója. A hírt a Belügyminisztérium nem cáfolta, de nem is erősítette meg – írta ma a Magyar Idők. Portálunk szeptember elején Balkán-szakértőket kérdezett arról, hogy melyek lehetnek a migránsok útvonalai – a szakemberek pontosan előrejelezték azt a helyzetet, ami később be is következett. A horvát határnál épülő kerítés befejezésével azonban új helyzet állhat elő, ami alapvetően befolyásolhatja a menekültek vonulási irányát.
Az MNO megkeresésére Bali Lóránt, a Pannon Egyetem Georgikon Karának Horvátország-szakértője elmondta: az új helyzet kapcsán először látni kell, hogy a magyar–horvát határzár ténylegesen működni fog-e úgy, ahogy a szerb határvédelmi kerítés.
Amennyiben ez megfelelő hatékonysággal tartaná vissza a menekülteket, abban az esetben számíthatunk csak arra, hogy áttevődhet a migránsok útvonala. A szakértő emlékeztetett: ezt az útvonalat továbbra is nagyban befolyásolja az, hogy a migránsok minél hamarabb el akarják érni Ausztriát, illetve Németországot.
Bali Lóránt szerint, ha Magyarország kiesne a lehetséges útvonalak közül, akkor Szlovénia lenne a migránsok következő állomása. Az eddigi eseményekből kiindulva pedig Horvátország még rá is segítene. „Szlovénia felé a Zágráb–Zidani Most–Trbovlje irány feltételezhető elsődlegesen, mert ez az a vasútvonal, amelyen keresztül a leggyorsabban lehet eljuttatni embereket a szlovén területekre, másodlagos variációként a Kapronca–Pragersko–Maribor irány merülhet fel” – hangsúlyozta a szakértő. Utóbbi esetben a migrációs nyomás érintheti a szlovén–magyar határt is. Jelenleg egy ideiglenes átmeneti szállás már működik Lendván, amelynek kihasználtsága még csekély.
Hétfőn a horvát–szlovén határ melletti Obrezjében, a migrációs válság miatt összehívott sajtókonferencián Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára elmondta: Szlovéniának meg kell védenie Európa schengeni határait.
A szakértő szerint nem valószínű, hogy a szlovének oly módon tartóztatnák fel a menekülteket, mint Magyarország, vagyis határvédelmi kerítés használatával. „Azt feltételezem, hogy Szlovénia a schengeni tagsága ellenére megpróbálja majd átengedni a menekülteket az országon” – hangsúlyozta a szakember.
Kérdésünkre, hogy amennyiben Szlovénia nem engedné be a migránsokat, mit kezdhetnek a horvátok a területükön maradt menekültekkel, Bali Lóránt elmondta: mivel a horvát állam eddig szervezetten szállította a migránsokat a magyar határra, ezért könnyen elképzelhető, hogy maguk fogják olyan területekre vinni a menekülteket, ahol azok könnyedén átkelhetnek a zöldhatáron, illetve határfolyókon.
A magyar technikai határzár ellenére ebben az esetben egy több száz fős, a horgosihoz hasonló tömeg feltartóztatása a zöldhatáron rendkívül nehezen lesz kezelhető a természeti környezet sajátosságai miatt. „Kérdésesnek tartom, hogy a magyar hatóságok vállalják-e a konfrontációtól valószínűleg nem mentes beavatkozást a határ védelmében” – hangsúlyozta a szakértő.
A Dráván és a Murán ugyanis több ponton át lehet kelni – emelte ki Bali Lóránt. A folyami sajátosságaiknak köszönhetően olyan gázlók vannak a mederben, amelyek alacsonyabb vízállás vagy vízszintingadozáskor a felszínre kerülnek. Ráadásul még keresgélni sem kellene ezeket a helyeket, hiszen a határfolyókhoz közeli falvakban bármelyik horgász meg tudja mondani, hol találhatók a gázlók vagy olyan pontok, ahol csónakkal biztonságban át lehet kelni a folyón.
Mivel eddig kevés csapadék esett, most erre megvan a lehetőség, de télen is át lehet majd jutni a folyón, mert akkor is alacsony a vízszint. „A tömeges átkelés ugyan nehézséget jelent, de ha ezt szervezetten teszik, vízi alkalmatosságokkal, például csónakokkal már könnyen leküzdhetők az akadályok” – tette hozzá a szakember.
