Azonban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója az MNO-nak azt mondta, a távolság miatt szinte teljességgel kizárt, hogy ebből az állítólagos pénzből az Iszlám Állam valóban profitáljon, másrészt a jelenleg Magyarországot elérő migránsok nagyobb része már eleve nem közvetlenül a konfliktuszónákból jön, hanem jordán, libanoni, illetve török menekülttáborokból. Mint hangoztatta, a Migration Aid és kormány vitájában alapvető gond, hogy a civil szervezet olyasmiért hibáztatja a kormányzatot, ami valójában a dublini egyezmény hibája. Az állam ennek szellemében nem szervezheti meg a migránsok utaztatását, legfeljebb a határtól a befogadóállomásig, ezért bármilyen jó is volna az embercsempészet letörése céljából e szerb vagy macedón gyakorlathoz hasonló utaztatás, Magyarország hivatalosan ilyet nem tehet, és ez a csempészek malmára hajtja a vizet – akik hazánkban egyébként jellemzően inkább csak alkalmilag ezzel foglalkozó hétköznapi emberek.
Magyarország ráadásul még csak nem is engedheti tovább a bevándorlókat a vágyott Ausztria, Németország felé, a befogadótáborokat viszont nem zárhatja le, és ez a feloldhatatlan jogszabályi dilemma az, amely lehetővé tette az embercsempészet ilyen mértékű elburjánzását. Paradox módon egyébként a schengeni övezeten belül egyszerűbb a csempészek dolga, mint addig, hiszen az övezeten belül nincs határellenőrzés. Hogy a Migration Aid számításainak mennyi a valós alapja, nem tudni, de biztosan profitálnak eleget az embercsempészek, hiszen például a szürkezónában halászgató taxisok is az eredeti fuvardíj sokszorosáért szállítják a migránsokat. (És nem egyszer át is verik őket: egy korábbi riportunk végén szó esett attól, hogy hogyan is megy ez.) Azt pedig csak remélni lehet, hogy a minap szigorított jogszabályok javítanak majd a helyzeten.
