Tranzitzónák lesznek a határon, új jogi kategória jön létre

Pénteken fogadta el az Országgyűlés a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvénycsomagot.

MTI
2015. 09. 04. 11:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pintér Sándor belügyminiszter tíz jogszabályt módosító – összegző módosító javaslattal kiegészített – előterjesztését 140 igen szavazattal, 33 nem ellenében hagytak jóvá a képviselők.

Trócsányi László igazságügyi miniszter közlése szerint gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a menekültügyi eljárásokat, bővítik az ország határainak védelméhez szükséges intézkedések körét, valamint szigorítják az embercsempészeket sújtó büntetőjogi szabályozást a kormány által beterjesztett, a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvénymódosítások.

A miniszter expozéjában elmondta, hogy az előterjesztés tíz törvényt érint. A javaslat figyelembe veszi Magyarországnak a dublini rendszerből fakadó kötelezettségeit, illetve a schengeni elvárásokat is – közölte. Hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítás fenntartja a nemzetközi egyezményekben, illetve a közösségi jogban rögzített eljárási garanciákat, s a jogállamiság és az európai normák keretei között marad.

Trócsányi László ismertette: a menedékjogi törvény módosításával az eljárásokat gyorsítanák, ezért bevezetik a határon lefolytatott eljárást. Az egészségügyi válsághelyzet mintájára felhatalmazást kap a kormány, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén átmeneti időre, az Országgyűlés rendészeti bizottságának tájékoztatása mellett, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdessen ki – közölte. Mint mondta, ilyen válsághelyzetben kötelező kártalanítás ellenében lehetővé válna az ideiglenes igénybevétel lehetősége állami vagy önkormányzati tulajdonra, valamint a menekültek megfelelő ellátása érdekében könnyítenek egyes közigazgatási eljárásokon.

A tárcavezető reagált a válsághelyzettel kapcsolatos alkotmányossági aggályokra. Elmondta, hogy ilyen esetekben az állami tulajdonnal kapcsolatos alkotmányossági probléma ki van zárva, az önkormányzati tulajdon esetében pedig alkalmazni kell a szükségesség-arányosság tesztjét.

Azt mondta, hogy az államhatár védelméről szóló törvény módosítása bevezeti a tranzitzóna fogalmát, amelynek lényege, hasonlóan a repülőtéri tranzithoz, hogy az adott állam felségterületén van, de az országba való belépés idegenrendészeti szempontból nem valósul meg. A menedékjog iránti kérelmeket a határátkelőhelyeken túl a tranzitzónákban is be lehet nyújtani, elbírálásuk gyorsított és helyszíni eljárásban lesz lehetséges – részletezte.

Módosul a polgári perrendtartás is – folytatta a miniszter. Elmondta, hogy a határon lefolytatott menekültügyi eljárások felülvizsgálata során a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.

Trócsányi értékelése szerint a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítása elsődlegesen az embercsempészek elleni szigorú és hatékony büntetőjogi fellépést szolgálja, ezért megemelik az embercsempészés büntetési tételeit. Három új tényállással is kiegészül a Btk., ezek: a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. A tervezett változtatások enyhébb esetekben lehetővé tennék az új szabályokat megsértők kiutasítását a szabadságvesztés büntetés felfüggesztése mellett.

A miniszter új eljárási formákról is beszámolt a határzárral kapcsolatos büntetőeljárások esetében, és elmondta, hogy az eljárások lefolytatásának határideje rövidül. Jelentős változás lesz, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetében a terhelt a büntetési tételhatártól függetlenül bíróság elé lesz állítható. Trócsányi László úgy értékelt, hogy az ország déli határain, valamint egyes budapesti pályaudvarain válságos a helyzet, a háborús konfliktusok elől menekülők, illetve az illegális bevándorlók is jelentős számban érkeznek határokhoz, illetve tartózkodnak az ország területén.

A tárcavezető álláspontja szerint hazánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a folyamatot az európai uniós jogi keretek között tartsa: regisztrálja a menedéket keresőket és lefolytassa az EU-s szabályoknak megfelelő menekültügyi eljárásokat. Hozzátette ugyanakkor: fokozódó mértékben szembesülnek azzal, hogy az ide érkezők túlnyomó többsége illegálisan, a hatóságokat kijátszva érkezik az országba, számosan közülük együttműködni sem hajlandók a hatósági eljárások lefolytatása érdekében.

Véleménye szerint a kialakult válsághelyzetet csak a jog uralma alatt és európai szinten lehet megoldani hosszú távon. A határok védelmével kapcsolatos mostani kényszerlépések arányosak, ugyanakkor szükségesek is ahhoz, hogy a közös európai határokat és ország állampolgárait megvédjék, a jogszabályoknak érvényt szerezzenek, közölte.

A miniszter beszámolt arról is, hogy idén eddig mintegy 147 ezer menekültkérelmet adtak le Magyarországon. Ezzel Magyarország Németország után a második legtöbb kérelmet regisztrálta – jegyezte meg.

Trócsányi László szerint a mostani válság azzal a közvetlen veszéllyel is fenyeget, hogy az egész schengeni rendszer megrendül, különösen, amikor már vezető európai politikusok is a válságáról beszélnek. Hozzátette: a menekültek problémáinak kezelésére hivatott nemzetközi, európai uniós és tagállami szintű jogszabályok többsége évekkel, évtizedekkel korábban, eltérő helyzetben született, így egyes normák esetében korrekcióra van szükség.

A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szerint olyan törvénymódosító csomagot tárgyalnak, amely segítené a kabinetet és a szervezeteket, hogy enyhüljön a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás, illetve hogy a bevándorlókat a vonatkozó nemzetközi jogszabályok alapján tisztességesen, humánusan és jogkövetően lehessen kezelni.

Kósa Lajos kiemelte: a baloldal képtelen volt annak a számsornak a felismerésére, amely az illegálisan belépők  növekedését jelezte. Jellemző a magatartásukra, hogy most azt kérik számon, mit tett a kormány és a parlament az elmúlt időszakban, most, amikor a parlament elé terjesztette a kormány és a Fidesz a helyzet kezelését célzó javaslatait, akkor nem szavazzák meg a házszabálytól való eltérést, bár pontosan tudják azt is: nem tudják megakadályozni a módosításokat. Az az érdekük, hogy a Keleti pályaudvar előtti tarthatatlan helyzet minél tovább fennmaradjon – jelentette ki a fideszes politikus. Kósa szerint az unió eddigi magatartása, teszetosza, tehetetlen viselkedése jelentős mértékben hozzájárult, hogy a bevándorlási hullám mostanra elviselhetetlen méreteket öltött.

Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: válságos helyzet alakult ki Európában és Magyarországon. Mohácsi országgyűlési képviselőként többszörösen is megszólítottnak érezte magát, és azt mondta: Magyarország és Európa mintha semmit nem tanulna múltjából. Kitért arra is, hogy ma az európai vezetőknél nem látja, hogy képesek lennének összefogást létrehozni. Az unió képtelen a probléma kezelésére, naponta más álláspont jelenik meg. A menekültekre korábban megalkotott szabályrendszer ilyen szituációra nem volt felkészülve, ezt a népvándorlási áradatot nem tudja kezelni.

A javaslatok kulcseleme, hogy a határok mentén megfogják a bevándorlási áradatot, és már ott megszűrjék ezeket az embereket. Hargitai János szerint ugyanakkor akik háborús helyzetből érkeznek, azokon segíteni kell, de akik most jönnek, azoknak a jó része nem menekült, hanem a jobb élet reményében be akar vándorolni. A KDNP-s politikus helyeselte a tranzitzónák létesítését, és azt mondta: az nem megoldás, hogy az országon belül utaztatják őket.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint a törvényjavaslat célja nem a menekültkérdés megoldása, hanem a magyar emberek alapvető jogainak korlátozása, és ehhez még a honvédséget is felhasználnák. Szerinte a Keleti pályaudvaron és az ország pályaudvarain tomboló káoszért nem az unió vagy Németország vezetői, hanem a Fidesz és Orbán Viktor a felelős. Úgy fogalmazott: a Fidesz végighazudta az elmúlt nyolc hónapot, semmibe vették a schengeni szabályokat, hazardíroznak a magyar emberek utazási szabadságával, oroszrulettet játszottak magyar emberek biztonságával, egészségével, szabadságjogaival, az ideérkező menekültek életével.

Úgy látja: a menekültügy kezelésében az elmúlt hónapok kormányzati politikája a totális csőd, már ha a cél Magyarország nyugalmának és a magyar emberek biztonságának a szavatolása volt. Hozzátette: a káoszért a Fidesz és a kormány felelős, hiszen már januárban tudták, hogy idén akár százezres nagyságrendű menekülthullámmal kell megbirkózni, de nem tettek semmit. A Fidesz és Orbán Viktor kormánya totálisan alkalmatlan a helyzet kezelésre, vagy szándékosan fokozza a feszültséget, hogy igazolja a rendteremtést. A javaslatok alapján ez utóbbit tudják elképzelni – jegyezte meg.

A Jobbik azt követeli, hogy Magyarország állítsa le az illegális bevándorlók regisztrálását. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes azt mondta: ételt, italt és rövid időre szállást kell biztosítani a bevándorlóknak, de élből el kell utasítani az integrációjukat. Hozzátette, ha Magyarország nem állítja le a regisztrációt, akkor célország lehet.

A martonfai ideiglenes állomást szimbólumnak nevezte, utalva arra: ha a település „elesik”, akkor más településen is létesülhet tábor. Azt pedig undorító pr-fogásnak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke tévékamerák előtt mutogatja, hogy kiket fogadott be. A balliberális oldal legförtelmesebb húzásaként értékelte, hogy integrálásról beszélnek, miközben korábban a határon túli magyarok ellen uszítottak.

Párttársa, Mirkóczki Ádám azt tette szóvá, hogy az Európai Unió képtelen megvédeni határait, ugyanakkor nem engedi, hogy más megtegye helyette. Azt kérdezte, mi történik, ha a tranzitzónában elhelyezettek „megvadulnak”, a hatóságok meddig mennek el, ha a szükség úgy hozza.

Görögországot és Olaszországot példaként hozva azt mondta: más tagállamok szankciók nélkül megtehetik, hogy nem regisztrálnak. Az ellenzéki politikus kettős beszédnek minősítette, hogy Magyarország Európát okolja, de a 3-as dublini rendeletet betartja. Most kell szabadságharcot folytatni – hangoztatta.

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a kormánynak belső nyugalmat és kiszámíthatóságot kellene biztosítania, fenn kellene tartania a rendezettséget, garantálnia kellene az előreláthatóságot, és fontos kötelezettsége, hogy kísérletet tegyen egy nemzeti megegyezés elérésére.

Az LMP azt látja, hogy a kabinet ez alapelvek egyikét sem teljesítette – szögezte le a politikus. Szükség van új befogadóállomásokra, a kormány viszont szándékosan olyan falut – Martonfát – jelölt ki, amely erre a célra teljesen alkalmatlan. Az elmúlt napok történéseit semmiképpen nem jellemzi a kiszámíthatóság, az érintettek közül senki nem tudja, mi fog történni – emelte ki. Nem csak a magyar kormány felelőssége, de a kabinet sem nem tesz meg mindent azért, hogy az ideérkezők tisztában legyenek vele, mit várhatnak különböző cselekményeik után – mondta Schiffer András.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.