Tranzitzónák lesznek a határon, új jogi kategória jön létre

Pénteken fogadta el az Országgyűlés a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvénycsomagot.

Pintér Sándor belügyminiszter tíz jogszabályt módosító – összegző módosító javaslattal kiegészített – előterjesztését 140 igen szavazattal, 33 nem ellenében hagytak jóvá a képviselők.

Trócsányi László igazságügyi miniszter közlése szerint gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a menekültügyi eljárásokat, bővítik az ország határainak védelméhez szükséges intézkedések körét, valamint szigorítják az embercsempészeket sújtó büntetőjogi szabályozást a kormány által beterjesztett, a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvénymódosítások.

A miniszter expozéjában elmondta, hogy az előterjesztés tíz törvényt érint. A javaslat figyelembe veszi Magyarországnak a dublini rendszerből fakadó kötelezettségeit, illetve a schengeni elvárásokat is – közölte. Hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítás fenntartja a nemzetközi egyezményekben, illetve a közösségi jogban rögzített eljárási garanciákat, s a jogállamiság és az európai normák keretei között marad.

Trócsányi László ismertette: a menedékjogi törvény módosításával az eljárásokat gyorsítanák, ezért bevezetik a határon lefolytatott eljárást. Az egészségügyi válsághelyzet mintájára felhatalmazást kap a kormány, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén átmeneti időre, az Országgyűlés rendészeti bizottságának tájékoztatása mellett, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdessen ki – közölte. Mint mondta, ilyen válsághelyzetben kötelező kártalanítás ellenében lehetővé válna az ideiglenes igénybevétel lehetősége állami vagy önkormányzati tulajdonra, valamint a menekültek megfelelő ellátása érdekében könnyítenek egyes közigazgatási eljárásokon.

A tárcavezető reagált a válsághelyzettel kapcsolatos alkotmányossági aggályokra. Elmondta, hogy ilyen esetekben az állami tulajdonnal kapcsolatos alkotmányossági probléma ki van zárva, az önkormányzati tulajdon esetében pedig alkalmazni kell a szükségesség-arányosság tesztjét.

Azt mondta, hogy az államhatár védelméről szóló törvény módosítása bevezeti a tranzitzóna fogalmát, amelynek lényege, hasonlóan a repülőtéri tranzithoz, hogy az adott állam felségterületén van, de az országba való belépés idegenrendészeti szempontból nem valósul meg. A menedékjog iránti kérelmeket a határátkelőhelyeken túl a tranzitzónákban is be lehet nyújtani, elbírálásuk gyorsított és helyszíni eljárásban lesz lehetséges – részletezte.

Módosul a polgári perrendtartás is – folytatta a miniszter. Elmondta, hogy a határon lefolytatott menekültügyi eljárások felülvizsgálata során a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.

Trócsányi értékelése szerint a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítása elsődlegesen az embercsempészek elleni szigorú és hatékony büntetőjogi fellépést szolgálja, ezért megemelik az embercsempészés büntetési tételeit. Három új tényállással is kiegészül a Btk., ezek: a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. A tervezett változtatások enyhébb esetekben lehetővé tennék az új szabályokat megsértők kiutasítását a szabadságvesztés büntetés felfüggesztése mellett.

A miniszter új eljárási formákról is beszámolt a határzárral kapcsolatos büntetőeljárások esetében, és elmondta, hogy az eljárások lefolytatásának határideje rövidül. Jelentős változás lesz, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetében a terhelt a büntetési tételhatártól függetlenül bíróság elé lesz állítható. Trócsányi László úgy értékelt, hogy az ország déli határain, valamint egyes budapesti pályaudvarain válságos a helyzet, a háborús konfliktusok elől menekülők, illetve az illegális bevándorlók is jelentős számban érkeznek határokhoz, illetve tartózkodnak az ország területén.

A tárcavezető álláspontja szerint hazánk mindent megtesz annak érdekében, hogy a folyamatot az európai uniós jogi keretek között tartsa: regisztrálja a menedéket keresőket és lefolytassa az EU-s szabályoknak megfelelő menekültügyi eljárásokat. Hozzátette ugyanakkor: fokozódó mértékben szembesülnek azzal, hogy az ide érkezők túlnyomó többsége illegálisan, a hatóságokat kijátszva érkezik az országba, számosan közülük együttműködni sem hajlandók a hatósági eljárások lefolytatása érdekében.

Véleménye szerint a kialakult válsághelyzetet csak a jog uralma alatt és európai szinten lehet megoldani hosszú távon. A határok védelmével kapcsolatos mostani kényszerlépések arányosak, ugyanakkor szükségesek is ahhoz, hogy a közös európai határokat és ország állampolgárait megvédjék, a jogszabályoknak érvényt szerezzenek, közölte.

A miniszter beszámolt arról is, hogy idén eddig mintegy 147 ezer menekültkérelmet adtak le Magyarországon. Ezzel Magyarország Németország után a második legtöbb kérelmet regisztrálta – jegyezte meg.

Trócsányi László szerint a mostani válság azzal a közvetlen veszéllyel is fenyeget, hogy az egész schengeni rendszer megrendül, különösen, amikor már vezető európai politikusok is a válságáról beszélnek. Hozzátette: a menekültek problémáinak kezelésére hivatott nemzetközi, európai uniós és tagállami szintű jogszabályok többsége évekkel, évtizedekkel korábban, eltérő helyzetben született, így egyes normák esetében korrekcióra van szükség.

A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szerint olyan törvénymódosító csomagot tárgyalnak, amely segítené a kabinetet és a szervezeteket, hogy enyhüljön a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás, illetve hogy a bevándorlókat a vonatkozó nemzetközi jogszabályok alapján tisztességesen, humánusan és jogkövetően lehessen kezelni.

Kósa Lajos kiemelte: a baloldal képtelen volt annak a számsornak a felismerésére, amely az illegálisan belépők  növekedését jelezte. Jellemző a magatartásukra, hogy most azt kérik számon, mit tett a kormány és a parlament az elmúlt időszakban, most, amikor a parlament elé terjesztette a kormány és a Fidesz a helyzet kezelését célzó javaslatait, akkor nem szavazzák meg a házszabálytól való eltérést, bár pontosan tudják azt is: nem tudják megakadályozni a módosításokat. Az az érdekük, hogy a Keleti pályaudvar előtti tarthatatlan helyzet minél tovább fennmaradjon – jelentette ki a fideszes politikus. Kósa szerint az unió eddigi magatartása, teszetosza, tehetetlen viselkedése jelentős mértékben hozzájárult, hogy a bevándorlási hullám mostanra elviselhetetlen méreteket öltött.

Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: válságos helyzet alakult ki Európában és Magyarországon. Mohácsi országgyűlési képviselőként többszörösen is megszólítottnak érezte magát, és azt mondta: Magyarország és Európa mintha semmit nem tanulna múltjából. Kitért arra is, hogy ma az európai vezetőknél nem látja, hogy képesek lennének összefogást létrehozni. Az unió képtelen a probléma kezelésére, naponta más álláspont jelenik meg. A menekültekre korábban megalkotott szabályrendszer ilyen szituációra nem volt felkészülve, ezt a népvándorlási áradatot nem tudja kezelni.

A javaslatok kulcseleme, hogy a határok mentén megfogják a bevándorlási áradatot, és már ott megszűrjék ezeket az embereket. Hargitai János szerint ugyanakkor akik háborús helyzetből érkeznek, azokon segíteni kell, de akik most jönnek, azoknak a jó része nem menekült, hanem a jobb élet reményében be akar vándorolni. A KDNP-s politikus helyeselte a tranzitzónák létesítését, és azt mondta: az nem megoldás, hogy az országon belül utaztatják őket.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint a törvényjavaslat célja nem a menekültkérdés megoldása, hanem a magyar emberek alapvető jogainak korlátozása, és ehhez még a honvédséget is felhasználnák. Szerinte a Keleti pályaudvaron és az ország pályaudvarain tomboló káoszért nem az unió vagy Németország vezetői, hanem a Fidesz és Orbán Viktor a felelős. Úgy fogalmazott: a Fidesz végighazudta az elmúlt nyolc hónapot, semmibe vették a schengeni szabályokat, hazardíroznak a magyar emberek utazási szabadságával, oroszrulettet játszottak magyar emberek biztonságával, egészségével, szabadságjogaival, az ideérkező menekültek életével.

Úgy látja: a menekültügy kezelésében az elmúlt hónapok kormányzati politikája a totális csőd, már ha a cél Magyarország nyugalmának és a magyar emberek biztonságának a szavatolása volt. Hozzátette: a káoszért a Fidesz és a kormány felelős, hiszen már januárban tudták, hogy idén akár százezres nagyságrendű menekülthullámmal kell megbirkózni, de nem tettek semmit. A Fidesz és Orbán Viktor kormánya totálisan alkalmatlan a helyzet kezelésre, vagy szándékosan fokozza a feszültséget, hogy igazolja a rendteremtést. A javaslatok alapján ez utóbbit tudják elképzelni – jegyezte meg.

A Jobbik azt követeli, hogy Magyarország állítsa le az illegális bevándorlók regisztrálását. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes azt mondta: ételt, italt és rövid időre szállást kell biztosítani a bevándorlóknak, de élből el kell utasítani az integrációjukat. Hozzátette, ha Magyarország nem állítja le a regisztrációt, akkor célország lehet.

A martonfai ideiglenes állomást szimbólumnak nevezte, utalva arra: ha a település „elesik”, akkor más településen is létesülhet tábor. Azt pedig undorító pr-fogásnak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke tévékamerák előtt mutogatja, hogy kiket fogadott be. A balliberális oldal legförtelmesebb húzásaként értékelte, hogy integrálásról beszélnek, miközben korábban a határon túli magyarok ellen uszítottak.

Párttársa, Mirkóczki Ádám azt tette szóvá, hogy az Európai Unió képtelen megvédeni határait, ugyanakkor nem engedi, hogy más megtegye helyette. Azt kérdezte, mi történik, ha a tranzitzónában elhelyezettek „megvadulnak”, a hatóságok meddig mennek el, ha a szükség úgy hozza.

Görögországot és Olaszországot példaként hozva azt mondta: más tagállamok szankciók nélkül megtehetik, hogy nem regisztrálnak. Az ellenzéki politikus kettős beszédnek minősítette, hogy Magyarország Európát okolja, de a 3-as dublini rendeletet betartja. Most kell szabadságharcot folytatni – hangoztatta.

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a kormánynak belső nyugalmat és kiszámíthatóságot kellene biztosítania, fenn kellene tartania a rendezettséget, garantálnia kellene az előreláthatóságot, és fontos kötelezettsége, hogy kísérletet tegyen egy nemzeti megegyezés elérésére.

Az LMP azt látja, hogy a kabinet ez alapelvek egyikét sem teljesítette – szögezte le a politikus. Szükség van új befogadóállomásokra, a kormány viszont szándékosan olyan falut – Martonfát – jelölt ki, amely erre a célra teljesen alkalmatlan. Az elmúlt napok történéseit semmiképpen nem jellemzi a kiszámíthatóság, az érintettek közül senki nem tudja, mi fog történni – emelte ki. Nem csak a magyar kormány felelőssége, de a kabinet sem nem tesz meg mindent azért, hogy az ideérkezők tisztában legyenek vele, mit várhatnak különböző cselekményeik után – mondta Schiffer András.