Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Háború mindenáron? Miközben Washington és Moszkva között zajlanak az előkészületek a budapesti Trump–Putyin-békecsúcsra, Brüsszelben továbbra is a háborúpárti hangok dominálnak. Európai uniós vezető politikusok – élükön Ursula von der Leyen, Donald Tusk és António Costa – egymást követik a harcias kijelentésekkel, miközben a tagállamok kormányai túlélőcsomagokat készítenek, bunkereket újítanak fel és háborús útmutatókat osztanak ki a lakosságnak.
Európa harcban áll – jelentette ki Ursula von der Leyen az uniós helyzetértékelő beszédében.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott: „Ukrajna háborúja Európa háborúja is.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlésén pedig már arról beszélt, hogy
Európa számára elkerülhetetlen lesz a közvetlen konfliktus, ha Oroszországot nem állítják meg.
Az európai politikusok kijelentései egymásra licitálnak, miközben egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy a retorika és a valós felkészültség között hatalmas a szakadék. Európa nincs készen egy háborúra és annak következményei pedig beláthatatlanok lennének.
António Costa, az Európai Tanács elnöke ennek ellenére az ENSZ-ben szintén úgy fogalmazott: „Ez nem egyedül Ukrajna harca, ez harc mindazokért az alapelvekért, amelyeket mindannyian fontosnak tartunk.”
A háborúpárti vezetők azzal viszont nem számolnak, de legalábbis nem kommunikálják, hogy ki vállal felelősséget azért, ha Ukrajnáért európai anyák gyermekeinek kell menni a frontra, majd koporsóban hozzák őket vissza.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője lapunknak úgy fogalmazott:
Egy esetleges atomháború, amit Európában vívnának meg, katasztrofális és felmérhetetlen következményekkel járna a kontinensre.
A szakértő szerint az európai NATO-célpontok, katonai bázisok, nagyvárosok és atomerőművek egyaránt stratégiai célterületekké válnának egy eszkalálódó konfliktusban.
Európa pillanatnyilag egy nagyobb háborúra nincs felkészülve. Nem véletlenül mondják azt, hogy majd két-három év múlva vagy tíz éven belül támadják meg őket az oroszok, mert az igazság az, hogy nincs felkészülve Európa semmilyen szempontból
– hangsúlyozta Horváth József.
Hozzátette:
Nincsenek katonák, nincsenek fegyverek sem, mert odaadták Ukrajnának, valamint nincsen megfelelő számú lőszer sem.
A szakértő szerint mindez azt jelenti, hogy Európa védelmi kapacitásai már most is súlyosan kimerültek, miközben politikai vezetői egyre inkább a katonai eszkaláció útját választják.
Miközben Moszkva rendre figyelmeztet a „végzetes következményekre”, az ukrán elnök továbbra sem mutat hajlandóságot a tárgyalásra.
Volodimir Zelenszkij legutóbbi nyilatkozataiban kijelentette: „Mindent meg kell tenni az orosz agresszió legyőzéséért, a Nyugatnak további fegyvereket kell biztosítania Ukrajnának.”
Ezzel szemben Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes elnöke újra figyelmeztette a nyugati országokat:
Minél több pénzt és fegyvert küld a Nyugat Kijevnek, annál nagyobb területeket fog megszerezni Oroszország.
A két üzenet között nincs középút – Európa ismét a fegyverek logikáját választotta, a béke lehetősége pedig egyre távolabb kerül.
Horváth József szerint Európa sorsa most azon múlik, képes lesz-e higgadtan kezelni a geopolitikai feszültséget, vagy enged a háborús nyomásnak. A szakértő figyelmeztetett: ha a jelenlegi trend folytatódik, a kontinens olyan pusztítást szenvedhet el, amilyet a második világháború óta nem látott.
Az atomhatalmak közötti fegyveres konfliktus nemcsak Európa végét, hanem az egész világ stabilitásának összeomlását jelentheti
– összegezte a szakértő.
Miközben Brüsszel továbbra is fegyverkezésről beszél, a kontinensen egyre több a bizonytalanság, az emberek pedig joggal kérdezik: ki fogja megvédeni az Európai Uniót, ha a háború eszkalálódik?
Borítókép: Az Európai Unió vezetése Ukrajnáért világháborút kockáztat (Fotó: AFP/Simon Wohlfahrt)
Minél előbb lesz béke, annál előbb szűnnek meg az erőszakos sorozások is – emelte ki a külügyminiszter.
Egy „baromi jó megállapodást” kötnének az amerikaiakkal.
Ukrajna támogatásáért el is adósítja magát Európa.
Az ifjabbik Soros nem véletlenül büszke.
Minél előbb lesz béke, annál előbb szűnnek meg az erőszakos sorozások is – emelte ki a külügyminiszter.
Egy „baromi jó megállapodást” kötnének az amerikaiakkal.
Ukrajna támogatásáért el is adósítja magát Európa.
Az ifjabbik Soros nem véletlenül büszke.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A vádlottak súlyos büntetésre számíthatnak.
Az eb a férfi csirkéit tizedelte.
Kétszázezer magyar adatával bántak felelőtlenül a Tisza Pártnál – mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Súlyos szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel Magyar Péterék felelőtlensége.
Egy „baromi jó megállapodást” kötnének az amerikaiakkal.
Ukrajna támogatásáért el is adósítja magát Európa.
Az ifjabbik Soros nem véletlenül büszke.
Lehullt a függetlenség álarca.
A keretben ott van Pécsi Ármin, a Liverpool kapusa is.
Magyar Péteréktől egyelőre csak káoszt és bizonytalanságot látunk, a gazdaság szereplői viszont a stabilitást keresik.
Tizenöt év kihagyás után lép újra színpadra Drahota Andrea.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
