Brüsszelnek mindennél fontosabb Ukrajna

Oroszország szünet nélküli háborúja ellenére Ukrajna továbbra is szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozás mellett, sikeres lépéseket tett a kulcsfontosságú reformok terén, köztük a nemzeti kisebbségekről elfogadott cselekvési tervet az Európai Bizottság pozitívan értékeli – közölte a brüsszeli testület kedden. Brüsszelnek a jelek szerint mindennél fontosabb Ukrajna, még inkább felpörgetnék a csatlakozási folyamatot.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AFP

A jelentés szerint Albánia előrelépést tett egyebek mellett az igazságszolgáltatás reformja, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén. Albánia azon céljának elérése, hogy 2027-ig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, a szükséges reformok lendületének fenntartásától és a befogadó politikai párbeszéd előmozdításától függ – szögezték le.

Kiemelték: a folyamatos hibrid fenyegetések és az ország destabilizálására irányuló kísérletek ellenére Moldova jelentősen előrelépett az uniós csatlakozás útján azzal, hogy ütemterveket fogadott el a jogállamiság, a közigazgatás és a demokratikus intézmények működése terén, és ezeket az Európai Bizottság pozitívan értékelte. Moldova kormánya jelezte: célul tűzte ki a csatlakozási tárgyalások ideiglenes lezárását 2028 elejéig, ezt célt az uniós testület támogatja, de feltétele a reformok ütemének felgyorsítása – jegyezték meg.

Szerbiával kapcsolatban az Európai Bizottság azt írta, hogy a társadalom polarizációjával járó megmozdulások okozta egyre nehezebb környezet, valamint az érdekelt felek közötti bizalom súlyos eróziójához vezető retorika kihat a csatlakozási folyamatra. 

Elvárt Szerbiától, hogy leküzdje az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén tapasztalható patthelyzetet, valamint sürgősen megfordítsa a véleménynyilvánítás szabadsága terén tapasztalható visszaesést és az akadémiai szabadság erodálódását – írták.

Észak-Macedóniának az uniós bizottság szerint fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamiság fenntartása érdekében az igazságszolgáltatás függetlenségének és integritásának megőrzésével, valamint a korrupció elleni küzdelem megerősítésével.

Brüsszel szerint a boszniai Szerb Köztársaság politikai válsága és a kormánykoalíció megszűnése aláásta Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamatát. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez az illetékes hatóságoknak véglegesíteniük kell és el kell fogadniuk az igazságszolgáltatási reformtörvényeket – jegyezték meg.

Koszovóban az uniós bővítési csomag szerint az intézményi átalakulás késedelme lelassította az EU-val kapcsolatos reformfolyamatokat. A pártok közötti együttműködés kialakítása és a szükséges reformok ismételt előtérbe helyezése szükséges ahhoz, hogy Koszovó visszatérhessen az EU felé vezető útra – írták.

Törökországgal kapcsolatban az uniós bizottság azt írta: a tagjelölt ország az EU kulcsfontosságú partnere, a ciprusi rendezési tárgyalások újraindítása azonban az együttműködés kulcsfontosságú eleme. Kijelentették: az ellenzékiek elleni jogi lépések és letartóztatások kételyeket vetnek fel Törökország demokratikus értékekhez való elkötelezettségével kapcsolatban. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2018 óta szünetelnek – jegyezték meg.

Georgiával összefüggésben az Európai Bizottság azt írta: az uniós csatlakozási folyamat 2024-ben leállt, azóta a helyzet meredeken romlik, amit a végrehajtó testület szerint a demokratikus tér súlyos visszaesése, a jogállamiság gyors romlása és az alapvető jogok súlyos korlátozása jellemez. 

A helyzetértékelés szerint az EU Georgiát mindezek ismeretében jelenleg csak névleg tekinti tagjelölt országnak. Tbiliszinek elkötelezettséget kell mutatnia a rossz irányba mutató folyamatok megfordítása és az EU-csatlakozás útjára való visszatérés mellett – foglalt állást jelentésében az Európai Bizottság.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)