Donald Trump újraválasztása után a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk a kalinyingrádi határhoz látogatott, hogy bemutassa Lengyelország legnagyobb védelmi projektjét, a 2,5 milliárd dolláros „Keleti Pajzsot”. A beruházás célja, hogy megerősítse a kontinens védelmét egy esetleges orosz agresszióval szemben, írja a Bloomberg.
A NATO jelenlegi stratégiája erőteljesen támaszkodik az Egyesült Államokra, amely kommunikációs, hírszerzési és logisztikai támogatást biztosít, valamint katonai vezetést és csapáserejét adja a szövetségnek. Egy esetleges amerikai kivonulás esetén Európa védelme jelentős kihívásokkal nézne szembe.
Az USA európai visszavonulására válaszul az EU 150 milliárd eurós hitelfelvételt tervez, valamint további 650 milliárd eurót költhet védelemre a tagállamok részéről. Az Egyesült Királyság átcsoportosítja fejlesztési segélyeit a katonai szektorra, míg Németország lazít a költségvetési korlátozásokon a haderő fejlesztése érdekében.
Bár az EU országai az utóbbi években felismerték az orosz fenyegetést, a katonai infrastruktúra fejlesztése időigényes. A légvédelmi kapacitások hiánya, a modern hadiipar korlátozott gyártási lehetőségei, valamint a technikai szakértők hiánya mind komoly problémát jelentenek. A védelemre szánt pénz azonban önmagában nem elég, hiszen az Egyesült Államok technikai támogatásának helyettesítése hosszú éveket vehet igénybe.
A Trump-adminisztráció stratégiája egyelőre nem egy teljes NATO-kivonulást irányoz elő, de várhatóan csökkenti az európai jelenlétet, amely 20 százalékkal kevesebb katonai egységet eredményezhet. Az USA külső nyomás alá helyezi az európai államokat, hogy növeljék saját hozzájárulásukat a közös védelemhez.
Európa egyre inkább szükségesnek látja egy önállóbb védelmi rendszer kiépítését, amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság nukleáris elrettentése is megerősíthet. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy hajlandó lenne európai szövetségeseivel tárgyalni országa nukleáris fegyverarzenáljának védelmi alkalmazásáról.
A kelet-európai államok, köztük a balti államok és Lengyelország, folytatják az amerikai katonai jelenlétért folytatott lobbizást. Lengyelország jelenleg az Egyesült Államok legnagyobb európai fegyvervásárlója, hatvanmilliárd dollár értékben rendelt katonai eszközöket, beleértve Apache helikoptereket, Abrams tankokat és F–35-ös vadászgépeket. A következő években kulcskérdés marad, hogy Európa képes lesz-e felzárkózni védelmi szempontból, vagy továbbra is rászorul az Egyesült Államok katonai védelmére.
Lehetséges megoldások
Európa védelmi önállóságának növelése érdekében az alábbi lépések lehetnek kulcsfontosságúak:
- Nagyobb együttműködés az európai országok között: közös védelmi stratégiák, közös beszerzések és ipari együttműködés erősítése.
- A hadiipari kapacitások bővítése: Európa saját fegyvergyártási képességeinek fejlesztése, hogy elkerülje az amerikai fegyverekre való túlzott támaszkodást.
- Több forrás biztosítása a kutatás-fejlesztésre: a katonai innováció növelése, különösen a mesterséges intelligencia, dróntechnológia és rakétavédelem területén.
- Katonai mobilitás javítása: az európai csapatok gyors átcsoportosításának megkönnyítése, infrastruktúra-fejlesztéssel és hatékony logisztikai rendszerekkel.
Ezek a lépések segíthetnek abban, hogy Európa hosszú távon erősebb és függetlenebb védelmi struktúrát alakítson ki.
Orosz–ukrán háború
